most nem azért, mert a főnököm, de mennyire jó hasonlat már (különös tekintettel a második bekezdésre):

Tükörtojásból rántotta
Gauder Péter építész kreatívok, mint a várossal szembeni kihívás-ról szóló előadásában kiemelt fontosságot tulajdonított a városnak, amely véleménye szerint a kreativitás forrása. A város, amely ma a „bűnös város”, a „vízfej” negatív jelzőkben él, megérett az újrapozícionálásra. Ugyanakkor erőssége a fenti pozitívum, azaz a kreatív erők összpontosulása. A jobb agyfélteke (azaz az érzelmi és az intuitív tudat) előre tör, a „kreatív munkásosztálynak” pedig már két altípusa is létezik – fejtette ki. Az első altípust a mérnökök és informatikusok, a másodikat pedig a művészek testesíti meg, és ennek az „osztálynak” a szerepe a városok életében egyre nő, a város „szoftvereit” ez a szürkeállomány jelenti. Éppen ezért azok a városok cselekszenek jól, akik ehhez a szoftverhez illesztik a „hardvert”, azaz olyan épített környezetet hoznak létre, amelyben a kreatívok jól érzik magukat. Az ebben a körben végzett közvélemény-kutatások azt jelzik: a kreatívok, azaz a tudásalapú gazdaság résztvevői, rendkívül mobilisak: nem érdeklik őket a nemzeti határok, még a pénz sem annyira, mint a feladat, ezzel szemben két helyszínre szeretnek települni: ahol kiválóak az egészségügyi szolgáltatások és ahol világszínvonalú az oktatás.  (Azt pedig nem kell ecsetelnünk, hogy e két kérdésben hol tartanak a magyar városok.)

A városfejlődés stációit Gauder a tojáskészítés módozataihoz hasonlította. Úgy vélte, hogy az ókori és középkori, falakkal körülvett város az a magállapot, amit leginkább lehet a nyers tojáshoz hasonlítani. A város újkori megfelelője a tükörtojás, ahol a „sárgája” a középkori mag, a fehérje az indusztriális és a kertvárosi zóna a maga égett szélű, olajban úszó kültelki részeivel és karcolt serpenyőjével. A kreatív város kihívása, hogy ebből a tükörtojásból rántottát csináljon, ahol a funkciók egymással keverednek, a rántottában lévő hagyma, szalonna, kolbászdarabok pedig azok az alközpontok, ahol egy-egy önálló identitással rendelkező csoport megtalálja élettereit, elfoglalja és saját képére formálja közterületeit, mozaikosan létrehozza saját közegét és struktúráit.

Forrás

egyre több társaságban egyre gyakrabban futok össze olyan emberekkel, akik megrögzött vegetáriánusok (rosszabb esetben ez antialkoholizmussal is párosul). őszerintük nagyjából minden probléma megoldódna a földön azzal, ha senki nem enne több húst, mert minden probléma gyökere a húsevéshez köthető erőszakból ered.

rólam meg azt kell ugye tudni, hogy családi okokból nagyjából hamarabb tudtam, mi kell a kolbászba, mint írni meg olvasni, szóval nevezhetünk engem megrögzött húsevőnek, így aztán elgondolkoztam rajta, hogy mi lenne, ha mondjuk globálisan betiltanák a húsevést. gasztronómiai és tradicionális okokból nézzük meg, mi történne  elsősorban magyarországon.

tilos lenne minden olyan dolgot csinálni az állatokkal, ami fájdalmat okoz nekik, vagy kioltja az életüket. ennek eredményeképp először is visszaesne és  átalakulna az állattartás, ugyanis a tojáson, birkaszőrön és a tejen kívül semmi mást nem lehetne felhasználni belőlük, így aztán a szarvasmarha, csirke és birkatenyésztésen kívül másra nemigen mutatkozna igény.  ezen kívül lehetne tartani állatot hobbi célra: kutyát, macskát, lovat, kaméleont, egyebeket. tegyük fel, hogy mondjuk az elhullott állatok bőrét is fel lehetne használni, így aztán a bőrcipőről nem kellene lemondani.

átalakulna a mezőgazdaság, ugyanis sokkal kevesebb takarmánynövényre lenne szükség, így aztán a kukoricatermesztés majdnem teljesen visszaesne, viszont ültethetnénk a helyére szóját, mert azzal lehet a legjobban pótolni a húst, ami élettani szempontból is nagyon fontos, ugyanis (majdnem) teljesértékű fehérjét és  húsban található vitamint tartalmaz. így lehet például túlélni azt, ha valaki évekig nem eszik semmilyen állati eredetű élelmiszert. ugyanitt cáfolnám sok vegetáriánus ismerősöm indítékát, hogy az ember eredendően növényevő lenne. az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy szóját csak az ország déli és nyugati vidékein lehet termeszteni, így aztán valószínűleg jelentős importra szorulnánk, ráadásul ebből is a kínaiak jönnének ki jól.

az egészségügyi hatás valószínűleg pozitív lenne , mert csökkenne a szív- és érrendszeri megbetegedések száma (ami ugye vezető halálok nálunk), illetve mérséklődne az elhízottak aránya is, viszont szója ide vagy oda, gyakran előfordulnának foszfor és b vitamin hiányos esetek. ezen kívül valószínűleg virágozna a húsmaffia, ami persze azt is jelentené, hogy kétes minőségű húskészítményeket ennének a törvényszegők, ami szintén felvet némi egészségügyi kockázatot.

a húsipar megszűnne létezni, ami egyébként arányaiban nem tesz ki túl nagy számot a magyar iparban, így munkanélküliség szempontjából annyira nem jelentős (kivéve ugye engem, akit személyesen érintene), de nézzük, hogy mégis milyen következményekkel járna ez: a magyar gasztronómiát újra fel kellene találni, ugyanis a jelenleg teljes egészében a zsírra és a húsra épül. nincs több töltött káposzta, halászlé, gulyás, pörkölt, hurka, kolbász, szalonna, téliszalámi, töki pompos, hortobágyi palacsinta. ezzel a fűszerpaprika is nagyjából elvesztené a jelentőségét, nézhetnénk új nemzeti jelkép után. jó hír, hogy a tejföl maradhatna.

adódhatnának problémák a talajszennyezést illetően is, ugyanis (bár a szarvasmarha elég sokat potyogtat) valószínűleg a szervestrágyázást még nagyobb mértékben váltaná fel a műtrágyázás, ami ugye nem csak hatékonyságában múlja alul az előbbit, viszont jelentős károkat okozhat (és okoz is) a talajban, illetve az élővizekben például eutrofizáció formájában, ami nem csak gusztustalan és büdös, de a halaknak sem tesz jót, ami  közvetlenül érintené a vízimadarakat is. ráadásul a szója igen tápanyagigényes növény, így aztán a magas terméshozam érdekében valószínűleg mindenki ész nélkül műtrágyázna, ami mondjuk a balaton környékén eléggé kínos eredménnyel járna.

ha már az állatoknál tartunk, akkor minden bizonnyal gondok adódhatnának a vadállományban is, ugyanis egyes betelepített (és rendkívül invazív) fajok mint például a muflon, jelentősen elszaporodnának, kiszorítva ezzel az őshonos fajokat, mint például az őzet, a szarvast és a vaddisznót. ezek szerintem igen rövid időn belül teljesen kipusztulnának, ami befolyásolná a teljes táplálékláncot. viszont az elszaporodott muflonok igen jelentős kárt okoznának a mezőgazdaságban, ami visszavetné például a szójatermelést, és akkor nagyjából körbe is értünk.

persze tudom én, hogy a vegetáriánusok arról beszélnek, hogy az embereknek maguktól kellene elutasítaniuk a húst, ami lassú átalakulást eredményez, így aztán lehetne alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. viszont szerintem nem a húsevés mellőzése a megoldás az emberiség problémáira, hanem inkább egyfajta mértéktartás.

ezt a számot már elég régóta meg akartam osztani a nagyérdeművel, van benne minden, ami kell: bakancs, sör, utca, széteső ritmus. tök posztmodern.

Bensörmens – On the streets of Jánossomorja

(a jánossomorjai bensörmens zenekar legnagyobb slágere)

és egyébként arrafele tényleg ilyenek a fiatalok.

ezen kívül egy másik szám dalszövegével viszont eléggé tudok azonosulni, már ami az évszakokat illeti:

telnek az évszakok, a hetek, a hónapok
a tavasz, a nyár a király évszakok

bomber dzseki, lonsdale kabát
ez is kevés, hogy télen ne fázz

a telet, a telet, a telet nem szeretjük
ilyenkor leginkább sehova sem megyünk

hiába a bakancs, a vastag zokni
majd megfagyunk, nem lehet ezt megszokni.

tanulságos, nem? amúgy a skinhead-bonehead különbséget egyszer már részletesen elmagyarázhatná valaki.

tegnap kb 25 perc alatt felmértem az árfolyamot a gödörnél. mindenkinek “csak 25 forint hiányzik a” sörre, borra, párizsis szendvicsre. se több se kevesebb.  szóval kb ennyit hajlandók adni a kedves ingyen fesztiválozók a nagy tarhálókommunának.

egyébként egy meglehetősen sutyerák srác, aki négernek volt öltözve, “csak 25 forint hiányzik a sörhöz” szöveggel próbált minket lehúzni, mire a kolléganőm odaadta neki a majdnem teli doboz sörét, amit elfogadott, majd a legközelebbi kukába helyezett nem túl elegáns mozdulattal.

nem titok, hogy -ciki vagy nem – elég nagy dan brown fan vagyok, úgyhogy a legújabb felfedezésemet az ő segítségével neveztem el. ma történt, hogy a céges facebook oldalunkra, ahol szoktam rejtvényeket feladni, beraktam ezt a képet:

viszonylag hamar kiderült, hogy az erzsébet téri gödörnél lőttem, nem titkolt hátsó szándékkal, hogy végre kiderítsem, mit jelentenek ezek a számok. feltűnhetett volna, hogy ez négy darab négyjegyű számból áll, ami nagyon gyanúsan 2001-gyel végződik, de nem tűnt fel.

ehelyett egy kedves köz-tér rajongó kollégám linkelte nekem az alábbi felvételt, amiből kiderült, hogy más is kereste már rajtam kívül, hogy mit jelenthet ez a szám. nos, neki sem tűnt fel, hogy ezek bizony évszámok lesznek, csak mikor véletlenül megtalálta egy turistáknak szóló kiadványban:

1789 – ekkor alapították az erzsébet teret “új piac tér néven”

1947 – ekkor baszták el több száz év után olymódon, hogy buszpályaudvart csináltak belőle

1998 – ekkor kezdték el építeni az új nemzeti színházat, mely történetnek gondolom mindenki ismeri a végét

2001 – ebben a csodálatos évben startolt a gödör klub, mely azóta is kedvelt szórakozóhely, illetve innentől datálható az erzsébet tér felvirágzása, és azt most hagyjuk, hogy milyen állapotban van, de az tény, hogy ahogy kihajt az első fűszál, onnantól kezdve nincs olyan, hogy üres lenne.

remekül sikerült felvétel (elnevezése szerint a második) a pilisszentkereszti polgármesteri hivatal honlapján.

– pályázó kollegina: figyumár, a kirakatos pályázattal kapcsolatban van valamilyen megkötés?

– én: nem hiszem, de mire gondolsz?

– pk.: hát például ha beleraknánk egy tévét…

ma tegnap volt egy fél posztom dánál az urbanistán. szerintem ilyen hírességek sosem kérnek többé arra, hogy írjak a blogjukra 3 mondatot, úgyhogy ezt most hivatalosan blogkarrierem csúcsának nyilvánítom.
köszi, dá! 🙂

a facebookról kellett megtudnom, hogy valójában 3 budapest létezik a világon, kettő az usá-ban és egy a mi díszes fővárosunk. Az amerikai népek egyébként rettentő ötlettelenek. elég például a karácsony-szigeti londonra és párizsra gondolni, amely szintén az usához tartozik, és szerintem a világon a második legjobb hely.

aki megmondja mi van a képen, az nyer tőlem egy vállveregetést, illetve részt vehet a következő fordulóban. annyit segítek, hogy nem nehéz.