ma van a nagy indextÅ‘l való megszabadulás napja, ami azt jelenti többek között, hogy hivatalosan is vége a vizsgaidÅ‘szaknak. a jegyeim alapján eléggé stréber lettem Ãgy ötödikre, ami nem baj.
viszont ugye kb másfél hete már semmi dolgom, Ãgy most leszedtem a warcraft 3-at, ami szép és jó, de még könnyűre állÃtva sem tudom megverni a gépet, ami eléggé gyász. akkor már inkább a sim city.
egy dolgot azért elég jól megtanultam ebben a félévben: archicadhez egy ujjal se soha többé. akurvaannyát.
nemrég végre feliratkoztam a gr-ben tosoki áron verseire, na és azóta kb. nincs vers. tudja valaki, hogy miért?
nem vagyok egy filmszakértő, de erről a filmről azért meg kell, hogy emlékezzek. többek között azért, mert úgy az egyharmadánál bevillant, hogy ez a forrest gump 2, mimás. pontosabban pontosan ugyanaz, csak más szereplőkkel, aztán megtaláltam a kalózblogon ezt a kritikát, ahol nálam sokkal tehetségesebbek szépen sorra is veszik a hasonlóságokat. aki meg akarja nézni, az ne feltétlenül olvassa el, a kritika sokkal lelombozóbb, mint a film maga, nekem ugyanis a nyilvánvaló nyúlások ellenére tetszett. igazándiból brad pittel már eleve nem lehet nagyon mellényúlni, főleg nőknél nem ugye, másrészt ez egy kellemes szerelmes történet, szép fényképezéssel. helyenként humoros, máshol meg megható.
számomra 10/10.
most pedig changeling, hogy sorra vegyük az egész családot alvás helyett.
nos az a helyzet, hogy ezt a képet nem tarthattam meg magamnak, de ehhez zene is jár, hogy a fiúk is örüljenek.
hagyma:
– az nem ma hajnalban volt, hogy mikor hazaértél, elsÅ‘re beletaláltál a kulccsal a lyukba, aztán nem kapcsoltad fel a villanyt, hanem lábujjhegyen bementél a másik szobába, és ott kapcsoltad fel a villanyt, majd csendben levetkÅ‘ztél, aztán lefeküdtél, vagy ezt álmodtam?
megcsináltam énis ezt a személyiség tesztet, amit pasnál láttam, éshát meg vagyok hatódva, úgyhogy be kell, hogy blogoljam:
a helyedben vigyáznék.
mindenesetre az kiderült belőle, hogy tényleg nem vagyok férfi(as), úgyhogy már megérte.
a szokásos évi ~4 fogyókúrából az első van most műsoron, egyszer majd biztos sikerül.
ezenkÃvül elromlott a tévénk (hiába a baj nem jár egyedül), Ãgy a tévé elÅ‘tt döglés – hálószobában döglés – gép elÅ‘tt görnyedés bermuda háromszög torzulásából kifolyólag lassan lehet, hogy tényleg nekiállok tanulni, csak addig nehogy végetérjen a vizsgaidÅ‘szak (még 14 nap).
a télből pedig még már csak 50 nap van hátra, addig fázok.
az év eddigi legjobb- és amúgy egyetlen jó – és kibaszott nagy meglepetése, hogy mégsem buktam meg tájtervezésbÅ‘l, legalábbis a vizsgán nem.
ez egyébként azért hat rám ilyen elementáris erÅ‘vel, mert a vizsgán félreértettem, hogy nekem mondta, hogy megvan a 60%-om a három részes vizsga egyik részébÅ‘l, mert azt hittem énis meg mindenki, hogy másnak mondja -ti. a mögöttem ülÅ‘nek, mivel a megszólÃtás a. viktor volt, és én nem érzem magam annyira férfinak még- és csak 2 embernek van esélye rá, hogy átmenjen. na velem együtt lett 3 a 16-ból.
halleluja. márcsak 1 vizsga és átadom magam az édes semmittevésnek.