hagyma eltörte a lábát. ennyit a lábtörésmentes boldog új évről.

az történt mielőtt megkérdeznétek, hogy tegnap a jó időn (khm) felbátorodva lement ugrálósbiciklizni, és valami rossz mozdulat folytán elrepedt a lábfejében található lábközépcsontja. annyira nem komoly, mert reggel még tudott járni, meg autót vezetni, csak aztán gipszesen jött haza. most egy hét pihi fix neki, de azért semmi kórház szóval annyira nem balfék, mint én. ráadásul neki legalább tényleg a bal lába.

“A Duna Magyarországot átszelÅ‘ 417 km hosszú (jobb part) szakaszát (a bal part 274 km) csak két helyen kísérik hegyek és dombok: Budapesten 30 km-en a jobb parton, a Dunakanyarban 40 km-en a jobb part, 25 km-en a bal part mentén.”

(szintén Csemyyyy)

kiafasz gondolta volna, hogy az egyik parti sáv 143 km-rel (ehhez számológép kellett) rövidebb mint a másik? Vagy csak én vagyok ilyen csökött agyú? 🙂

(én)

ismét nagyon faszát főztem, egész pontosan ilyet, fénykép az nincs, amúgy is majdnem mind elfogyott.
annyi különbséggel amúgy, hogy tarjából csináltam, ami kicsit szaftosabb, talán zsírosabb is lett, de nem tolakodóan. aztán ugye a fűszereket a végén tettem bele, kb 10 perccel azelőtt, hogy lekapcsoltam alatta a tüzet. nem sajnáltam őket, és bár voltak kétségeim, de tényleg jó ízt adnak neki, főleg a kakukkfüvet tök faszán lehet érezni. lisztből kb. egy evőkanállal tettem bele, annyi bőven elég is. 3 evőkanál méztől bőven megédesedett, aki nem szereti annyira az édeset, inkább csak kettőt tegyen bele. Spagettivel ettük, azt tudom is ajánlani hozzá, nagyon finom.