úúúristen, 5 vagy hány napja nem volt dalizé. ma sem lesz.

az van, hogy robinia pseudoacacia virágot akarok absztrahálni egy termelői méz plakát céljából, de eddig egy sikerült csak felismerhetően még az elején, és azt is akkor vettem észre, hogy hasonlít, mikor a tizenkettedik pinát rajzoltam le teljesen véletlenül. aztán rájöttem, hogy hiába a virág, amikor teljesen koncepciótlan vagyok egyelőre, és eljutottam addig, hogy a4-es lapot kéne rajzolni a4-es lapra.

viszont kárpótlásul az elmaradt dalokért, eszembe jutott egy, ami arról nevezetes, hogy szerepelt a valamelyik 90-es évek végi bravo (vagy valamilyen) hits kazettán, és elég sokat hallgattam, majd első (és mondhatni utolsó) diszkólátgatásom előtt egy esztergomi kocsmában meg is találtam a zenegépben, mely este arról nevezetes, hogy megittam egy pohár pezsgőt, és teljesen rosszul voltam, hogy elvisz a mentő, mert kicsit szédültem tőle.

ismét egy átaludt remek napot töltöttem az ágyban, most már csak azon gondolkozom, hogy nézzek-e valami filmet, vagy csakúgy folytassam az alvást.

19. nap: egy dal, amit szerinted sokan szeretnek.

azt nem tudom, hogy most mi van, de amikor valamivel fiatalabb voltam, akkor mindenki teljesen odavolt ezért a számért. most meg max skrillexet posztolhaték, de azt meg nem fogok, mert még annál is szánibb, mint amit viszont fogok:

elmondanám, hogy ma vettem még 2 sopronit, és a tegnapi hattal együtt az már hét, és eddig egyik sem nyert. átverés, tuti.

18 nap: egy dal, abból az évből amiben születtél

hát az elég régen volt, amikor születtem, kész csoda, hogy szerencsére van olyan zenekar, amelyikbe ennek ellenére sikerült belebuzulni. amúgy nem vagyok kifejetten nagy rajongója a régi zenéknek néhány kivétellel, mert valahogy úgy alakult, hogy ellentétben egy csomó dologgal, zenét írni ezek a ai srácok is elég jól tudnak.

holnaptól első ízben vagyok szabadságon 1 napnál tovább az utóbbi 100 évben, és nem mentem el megünnepelni ezt. ehelyett draw my thing nevű játékot játszom közepes sikerrel. és a dobozos soproniból minden ötödik nyer. eddig háromból semmi.

17. nap: egy dal a kedvenc filmedből.

nem szeretem, amikor ki kell emelni valamit szempont nélkül, hogy az most kedvenc (kivéve a hatost). inkább azt szeretem, ha megkérdezik, hogy ez meg az miért különleges a számomra. attól még lehet, hogy másvalami jobb összességében, de mondjuk elfelejtem két hét múlva, mert tizenkettő egy tucat. story of my life.
mindenesetre volt régen egy kedvenc filmem, amiben volt egy jó REM dal (szerintem az egyetlen igazán jó), és azt ha harmincszor nem néztem meg, akkor egyszer sem. amúgy dalok nem nagyon maradnak meg filmekből. kivéve a mongoloidot. meg egy rakás zenét filmekből, amik mind tizenkettő egy tucat.

update: négy per semmi.

16. nap: egy dal, amit te szeretsz de a barátaid nem.

abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csak ilyen van, úgyhogy pick one.

ha jól emlékszem, ezt a legtöbben kifejezetten utálják a gitárszóló miatt. (ős dt fanok most nem számítanak.) pedig szerintem legalább van benne koncepció, meg van eleje meg vége, akkor is, ha az eleje a vége, a vége meg az eleje. naszal értitek, nem?

az életem egy nagy komprumisszumsorozat, kivéve a péntekeket, de amiatt meg folyton kellemetlenül kell éreznem magam, úgyhogy nem is megyek többet sehova.

15 nap: Egy dal, amit utálsz.

azt hittem, hogy ez majd könnyű lesz, de mégsem az, mert nincsen ilyen listám a last.fm-en, hogy “utált, és ezért sosem hallgatott dalok”, de aztán rájöttem, hogy választok egy randomot egy tetszÅ‘leges toplistáról, és már kész is.

14. nap: egy dal jó videó klippel.

hátöizé. ez azért is jó, mert én is benne vagyok például.

bónusz vers:

álmos vagyok, mint lajhár
tán húzzak el aludni immár.

13: Egy dal, amit utoljára hallgattál

mostan csalni fogok, mert az már volt, amit utoljára hallgattam, úgyhogy az lesz, amit a melóban hallgattam utoljára, jó? erre lehet ám csak jól alaprajzot rajzolni, nem másra.

azt mondtam már, hogy a kedvenc számom a hatos, és kétszer hat az tizenkettő? csak hogy valami fiús téma is legyen.

ma kérdezték a lányok az öltözőben, hogy nem hiányzik-e a lányok társasága. namost akkor ügyesen kivágtam magam némi körbeírással, de valójában a válasz nem.

ezen kívül másfél hónapja futok, és eddig egészen pontosan nulla dekát fogytam. nade majd.

12. nap: Egy dal, aminek előadója már halott.

elégedjünk meg az énekessel, a gitárossal, esetleg a dobossal, jó? egy teljesen kihalt zenekar, az nem vicces.

azért is jó, hogy van ez a dalizé, mert így van kedvem ideböffenteni, hogy úgyamúgy mi a stájsz, és nem kell minden szaros kis böffnek külön címet adni. jelenleg azzal sokkolom a karbantartást, hogy vasárnap hirtelen felindulásból sárgára festettem a körmömet, ami már önmagában megbotránkoztatott mindenkit. de.

aztán keddre lekopott 3 körmömrÅ‘l részben a lakk, ezért úgy döntöttem, hogy azokat meg akkor kékre festem. hiába mondtam, hogy svéd, csak a logikát keresték benne (hogy ti. fekete+sárga=veszély, vagy legalább valami sorrend legyen, hogy egy sima, egy fordított vagy valami)…  férfiak. na szóval holnap már három színnel sokkolok. kemény mi?

11. nap: egy dal egy olyan előadótól, aki jól néz ki.

én csak ilyet hallgatok. de komolyan, még a csajok is egytől-egyig jól néznek ki. így aztán felmentem a last.fm-re eléggé magabiztosan, hogyha már ez a 11. nap, akkor a sorban a 11. általam legtöbbet hallgatott delikvenst linkelem ide, de aztán pont úgy jött ki, hogy arjen lucassen-t mégse tehetem ide, úgyhogy ha már szóba kerültek a svédek (nem a lucassen, ő holland), akkor legyen ma egy svéd: