mostanában -annak ellenére, hogy még  mindig nem nőtt be a fejem lágya, és valószínűleg most már soha nem is fog-, azon kapom magam sokszor, hogy azon agyalok, hogy lesz-e valaha elég pénzem.

ma például arra ébredtem, hogy mi lesz velem majd, ha már nem tudok dolgozni, és nem leszek hasznos a társadalom számára többé, és nem fogok gdp-t termelni, de annál többet betegeskedem és kesergek majd a mindenkori politikai rendszeren.

aztán arra jutottam, hogy egyre többet hallani, hogy a korosztályom esetében már nem nagyon kell állami nyugdíjra számítani, de azért persze a járulékot húzzák le szépen havonta.  viszont nem keresek annyit, hogy a havi kiadások mellett félre is tudjak tenni, akár minimális összeget. (oké, ha nagyon akarnék, tudnék, de akkor mégis mikor élnék? nyugdíjas koromban?) meg egyébként is ebben a korban ki a tőcs gondol arra, hogy mi lesz 70 éves korában, amikor egyébként is egy nincstelen földönfutó.

és egyébként is átlagfizetésből elég nehéz ilyen dolgokat vásárolni, hogy lakás meg autó. Ugyanis kb pont annyit kéne félretenni havonta ilyen szarokra, mint amennyi egy átlagkereset, és most akkor azokról ne is beszéljünk, akik még ennél is kevesebbet keresnek.

szóval leforgott előttem ez a kicsit szomorú jelenet, hogy ülök majd öregen, magányosan, pénz nélkül egy fotelben, egy lakásban, ami nem az enyém, de bárkié is, tutira csak egy púp vagyok a hátán, és azon kesergek, hogy mennyire kitolt velem az élet, kell ez nekem?

nem.

igazándiból el tudom fogadni, hogy én xy összeget keresek, ami mondjuk nem túl kevés, de soknak semmiképp sem mondanám. nem azt mondom, hogy ez nem fog változni, mert mondjuk korábban ennél is mindig csak sokkal kevesebbet kerestem. (igen, tudom, kereshetnék jobb melót, vagy akár külföldre is mehetnék, mindannyian tudjuk, hogy egyk út sem annyira egyszerű)

szóval elfogadom, hogy nekem nem jár lakás meg autó, meg egy csomó fancy dolog, amit csóróságom okán nem tudok megvenni, de azért az, hogy  egy magamfajta, tök átlagos 30 év körüli eljut oda, hogy hajlandó még az öregkorról is lemondani, mert egyszerűen túl drága, ott már azért elég nagy szar van a palacsintában.

aztán elgondolkoztam, hogy lehetett ez régen mikor vadászni kellett meg bocgyókat gyűjteni, vagy hogy van most például a farkasoknál, de sajnos ezekben a közösségekben nem nagyon szokás megérni az öregkort, úgyhogy valóban ez az egyik út: időben meghalni.

van egy srác, akivel mostanában sokat beszélgetek, és némileg kapcsolódik ide, amit mondott a nemi szerepekről, hogy márpedig egy nőnek semmi más dolga nincs, mint kurvajól kinézni, kifogni egy gazdag faszt, függöny. pár évvel ezelőtt tutira azt mondtam volna, hogy de kinek kell ilyen élet, meg a szerelem, és egy csomó sokkal fontosabb dolog van ennél.  de most elgondolkodtatott, és az a durva, hogy ez már ilyen felnőtt izé, de sajnos nagyon kurva sokat számít az anyagi biztonság, ha az ember szeretne otthont,  családot, meg öregkort, meg ilyen fasságokat, amiket régen átlagoséknak is lehetett.

úgyhogy most az a terv, hogy lefogyok, tökéletesre gyúrom a seggem és felszedek egy gazdag ronda faszt. sziasztok!