jajj de meg fogom bánni holnap, ha most nem fekszem le azonnal, hanem olvasok még egy kicsit/megnézek egy filmet/zabálok tovább, ugyanis a 2 ünnep között 4 napig tartó ivás, de legalábbis esti megjelenés vár rám, természetesen 4 napig tartó munkával. ha azt veszem alapul, hogy a múlt heti lakásavatón eléggé kulturált formámat hoztam, ennek ellenére másnap derogált felébredni, akkor semmi jónak nem nézek elébe a héten. it. happens. every.  fucking. year.

karácsonyra a következő dolgokat kérném, ha már sehogy sem tudom kikerülni a nemes ünnepet: munkát, unikumot, dream theater jegyet, sok könyvet vagy kindle-t, pénzt. ezek közül legalább kettőt. rengeteg pénzzel bármelyiket ki lehet váltani. üdvözlettel.

vegyük észre, hogy emailünk jött, nyissuk meg, kezdjük el olvasni. érjünk a végére. konstatáljuk, hogy svájcba invitálnak bennünket bentlakással zürich belvárosába, egy 4 szobás lakás tisztán tartására. mindezért 800 eurót kínálnak havonta (napi 3 óra munka), ami pont kétszer annyi, mint amit itthon egy diplomát igénylő teljes állásért el merek kérni, de eddig még sehova sem kellettem. ezek mellett persze a teljes ellátásomat állnák, rezsire egy fillért nem kellene költeni, lakbérre szintén. ha úgy döntök, hogy tanulni akarok, azt is kifizetik, és ha utazni támad kedvem, akkor azt is, csak mert megtehetik. gyerekek száma kettő, koruk 28 és 30 év, és nem is laknak otthon, de ha kedvem támad gyerekezni, akkor barátok gyerekeire vigyázhatok pluszban 20 euro/órás órabérért.

töprengjünk el azon, hogy mennyire is születtünk szar helyre, majd zárjuk be a böngészőablakot, és menjünk el inni.

az megvan, amikor állsz a metrón, és tömeg van és sötét, és egyébként is utálsz metrózni, és akkor felszáll a random (általában, de nem kizárólag) 20 év alatti delikvens, természetesen közvetlenül melléd áll, és úgy dönt, hogy nem kapaszkodik, mert éppen telefonon játszik/rubik kockázik/gordiuszi csomót bont vagy csak mert csak, és egész úton azzal terrorizál, hogy minden kanyarban és fékezésnél majdnem rád esik. ezáltal te aztán nem tudsz belemerülni a kizárólag tömegközlekedési eszközökön eszedbe jutó gondolataidba, ami a metrón való utazást még kellemetlenebbé teszi. rosszabb esetben a rád esés be is következik, melyet egy “semmi probléma eheheh” motyogásával oldasz meg, majd feszengsz tovább a végtelennek tűnÅ‘ utazás során attól tartva, hogy ez újra bekövetkezik.

az van, hogy eldöntöttem egy hónapja kb, hogy innentől i do not give a single fuck álláskeresésügyben, és csak várom a sült galambot, hogy jöjjön, és bevált. egy hónapja egyetlenegy önéletrajzot sem küldtem ki, és minden nap csörög a telefonom állásügyben. mondanom sem kell, hogy emiatt már erre az évre kimerültek a szabadság-tartalékaim a droidképző kettőben, de annyira nem nagy baj, mert végülis órabérben vagyok.
hétfőn voltam egy egészségügyi kütyüket forgalmazó cégnél, ahol ilyen titkársági mindenest kerestek. állítólag még októberben volt meghirdetve, én tökre nem is emlékeztem rá, de aztán egyszercsak behívtak. a néni, aki interjúztatott, annyira kedves volt, hogy ő kért elnézést, amiért nem tud nekem szakmábavágó munkát adni. emellett a dohányzásról való leszokásomban is segítenének.
aztán tegnap hívtak egy fejvadász cégtől, hogy egy budaörsi cég már megint csavarokat akar velem rajzoltatni angolul. neki küldtem portfóliót is, hogy jobban értse, hogy mi vagyok, meg miket rajzolgattam, és ő is elnézést kért, hogy nem tud ennél kreatívabb munkát ajánlani, de mondtam neki, hogy imádok csavarokat rajzolgatni, az autocadet az meg még annál is jobban imádom, szóval ne érezze rosszul magát. de itt még nem derült ki, hogy végül lesz-e interjú, de gyanítom, hogy lesz.
pár hete pedig voltam egy másik fejvadász cégnél, akik ma hívtak vissza, hogy holnap mehetek egy svéd céghez interjúra, az interjú angolul lesz, kíváncsi vagyok, hogy fog menni. aztán az előzetes információk szerint illustratorban kell majd valamit varázsolni, úgyhogy mindjárt megyek gyakorolni.
ezeken kívül regisztráltam egy bébiszitter keresős oldalra, és már meg is keresett egy család lándönból, akikkel ma este fogok beszélgetni. persze egyáltalán nincs eldöntve, hogy lelépek inet, főleg ha a fenti 3 állás közül legalább egy összejön, de azért simogatja a lelkemet, hogy érdeklődnek irántam, és az önbecsülésemnek is igen jót tesz.

ha egyik se jön össze, elvonulok remetének most már, isten bizony.

igazából minden jó döntést egy totális törlés kell, hogy megelőzzön, hogy aztán tiszta lappal indulhasson az ember valami újnak neki. tényleg paradigmaváltásra van szükségem, és most úgy tűnik, hogy ez történik. igazából én utálok dönteni, és csak hagyom, hogy történjenek a dolgok, dehát történnek azok maguktól is.