elÅ‘re félek tÅ‘le, hogy milyen hÃrem lesz a faluban, mert elég sok barátom jelezte, hogy meglátogat minket az oszkárral, ezeknek a jelentÅ‘s része fiú. minden nap más 🙂
ilyenkor azért nyilvánvalóak a budapesti lét elÅ‘nyei…
elÅ‘re félek tÅ‘le, hogy milyen hÃrem lesz a faluban, mert elég sok barátom jelezte, hogy meglátogat minket az oszkárral, ezeknek a jelentÅ‘s része fiú. minden nap más 🙂
ilyenkor azért nyilvánvalóak a budapesti lét elÅ‘nyei…
túléltük az első kettesben töltött napot oszkárral. reggel kicsit aggódtam, hogy nem vagyok elég jó neki, mert nem volt hajlandó kajálni, de aztán kiderült, hogy csak melege volt. ez azután nyert bizonyosságot, hogy úgy délután 2 felé elsétáltunk a postára, ami olyan1 km-re található, ezen idő alatt teljesen kitikkadt szegény, már gyanús is volt, mert jól viselkedett, meg néhány méteren át nem lobogtam utána, mint károly bácsi a frakk után.
aztán hazafelé gondoltam, hogy hadd ismerkedjen lovakkal, mert azokkal viszonylag jóban van (nem ugatnak), és akkor homlokon rázta a villanykerÃtés, na az csúnya volt. nem hinném, hogy ezek után bármilyen állati létformával barátkozni fog a drágám…
“a férfiak hÃmvesszeje testméretükhöz viszonyÃtva sokkal hosszabb, mint bármelyik más fÅ‘emlÅ‘sé”
joel levy – a tudomány zsebkönyve, 2004
ezek mennek most, hogy:
mentes vÃz
korán fekvés, korán kelés,
meccsnézés,
alig evés
no kávé
no cigi (max 1 szál/nap, az is szarul esik)
no pia (na jó tegnap a tejszÃn kedvéért ittam két pina coladat, de az nem számÃt)
zöld tea
kefir
savlekötő.
szerintetek?
rég volt már álom, úgyhogy most lesz.
álmomban moszkvában jártam valami ismeretlen férfiakkal, akik szerint a seggem “nem megfelelÅ‘ méretű”. ez nem kapcsolódik szorosan az ezután következÅ‘ eseményekhez, de azért ezt mindenképp le kellett Ãrnom. snitt.
moszkvában mindenki ilyen hülye otthonka szerű kötényt hordott, többnyire fehér vagy valamilyen kék mintás szÃnben, tisztára mintha mindenki takarÃtónÅ‘nek lenne öltözve, a férfiak is. kerékpárral jártuk a várost, és véletlenül összefutottunk egy állatorvosnÅ‘vel, aki történetesen magyar volt, és annamáriának hÃvták. annamária elmesélte, hogy moszkvában azért nincsenek kóbor állatok, mert nagyon drága az állatorvosi szolgáltatás, Ãgy nem sokan engedhetik meg maguknak. snitt.
ezután rájövünk, hogy moszkvában minden kibaszott drága, miután sikerül elkölteni egy kis élelmiszerboltban nagyjából 10 000 forintnak megfelelő összeget. snitt.
ezután valami lakókocsis kempingben mégiscsak találunk egy vörös kiskutyát és egy ugyanakkora, ugyanolyan szÃnű kismacskát, akiket összeszedünk, mert láthatóan nem volt gazdájuk. a bicikli csomagtartóján végül összeverekszenek, és úgy döntünk, elvisszük Å‘ket annamáriához, hátha megvizsgálja Å‘ket ingyen, mert pénzünk az nemnagyon maradt.
sajnos képeim még nincsenek, de pontokban a fishing on orfű
1. lejtős nézőtér szinte mindenhol
2. dobozos borostyán
3. jó számok a jäger bárban, szinte végig
4. szotyizni tanÃtás
5. boogie mamma koncert
6. egy ötcentis hal nagylábujjon harapott a tóban állva
7. életem eddigi legjobb paso koncertje
8. kék elefánt sálban
9. repülő gumifotel
10. jövőre is megyek
amúgy holnap elhúzok fishingre, úgyhogy mindenkinek jó szórakozást vasárnapig. igyekszem fejben dokumentálni az eseményeket. 🙂
ez itten a fővárosi blog szerzője és az én közös versenymunkám a nagy szóvicckommunában:
So little time
Try to understand that I’m
This song will play in your head through the whole day
I try to stay awake and remember my name
But everybody’s changing
And I don’t feel the same