tükörtojás
2010. August 30. @ 7:57 pm

most nem azért, mert a főnököm, de mennyire jó hasonlat már (különös tekintettel a második bekezdésre):

Tükörtojásból rántotta
Gauder Péter építész kreatívok, mint a várossal szembeni kihívás-ról szóló előadásában kiemelt fontosságot tulajdonított a városnak, amely véleménye szerint a kreativitás forrása. A város, amely ma a „bűnös város”, a „vízfej” negatív jelzőkben él, megérett az újrapozícionálásra. Ugyanakkor erőssége a fenti pozitívum, azaz a kreatív erők összpontosulása. A jobb agyfélteke (azaz az érzelmi és az intuitív tudat) előre tör, a „kreatív munkásosztálynak” pedig már két altípusa is létezik – fejtette ki. Az első altípust a mérnökök és informatikusok, a másodikat pedig a művészek testesíti meg, és ennek az „osztálynak” a szerepe a városok életében egyre nő, a város „szoftvereit” ez a szürkeállomány jelenti. Éppen ezért azok a városok cselekszenek jól, akik ehhez a szoftverhez illesztik a „hardvert”, azaz olyan épített környezetet hoznak létre, amelyben a kreatívok jól érzik magukat. Az ebben a körben végzett közvélemény-kutatások azt jelzik: a kreatívok, azaz a tudásalapú gazdaság résztvevői, rendkívül mobilisak: nem érdeklik őket a nemzeti határok, még a pénz sem annyira, mint a feladat, ezzel szemben két helyszínre szeretnek települni: ahol kiválóak az egészségügyi szolgáltatások és ahol világszínvonalú az oktatás.  (Azt pedig nem kell ecsetelnünk, hogy e két kérdésben hol tartanak a magyar városok.)

A városfejlődés stációit Gauder a tojáskészítés módozataihoz hasonlította. Úgy vélte, hogy az ókori és középkori, falakkal körülvett város az a magállapot, amit leginkább lehet a nyers tojáshoz hasonlítani. A város újkori megfelelője a tükörtojás, ahol a „sárgája” a középkori mag, a fehérje az indusztriális és a kertvárosi zóna a maga égett szélű, olajban úszó kültelki részeivel és karcolt serpenyőjével. A kreatív város kihívása, hogy ebből a tükörtojásból rántottát csináljon, ahol a funkciók egymással keverednek, a rántottában lévő hagyma, szalonna, kolbászdarabok pedig azok az alközpontok, ahol egy-egy önálló identitással rendelkező csoport megtalálja élettereit, elfoglalja és saját képére formálja közterületeit, mozaikosan létrehozza saját közegét és struktúráit.

Forrás

by dzsilla | ide: urban | nokomment »
0 komment

Kommentelj!
(kell)
(kell)