… az indexen találtam az előbb:

Egyszer merészkedtem a Szigetre, mert egy gyáva szar polgár vagyok, aki szereti:

- ha nem akarják ötpercenként eltaposni,
- ha nem hugyos a wc-ülőke,
- ha nem hánynak a nyakába,
- ha kényelmesen lehet ülni,
- ha nem lesz sáros a dorkója,
- ha nem süketül meg zenehallgatás közben,
- ha egy részeg társaság nem téveszti össze a Donald Sutherland-del.

Sose megyek többet a Szigetre!

tegnap egy remek zenekar remek koncertjén voltam (vajon melyik lehet az, ha az egy négyzetméterre jutó városbloggerek száma a színpadon és a közönségben is elég magas?), ahol másfél órán keresztül úgy ugráltam, mint utoljára 16 éves koromban. ráadásul eljátszották a kedvenc számomat is, most már egész biztos boldogan fogok meghalni. köszönet fiúk-lányok!

volt egy időszak, amikor missziómnak éreztem, hogy ha külföldiekkel futunk össze különböző szórakozóhelyeken, akkor ráveszem őket, hogy igyanak egy-egy unikumot, mert szerintem az fasza. ehhez szkati barátném csak annyit fűzött hozzá tegnap, hogy “azt akarod, hogy soha többet ne jöjjenek ide?”
az eredmény alapján egyébként van rá esély.

mostanában egyre több helyen olvashatók a következő kifejezések:
likolni, lik-olni, liko-lni, likol-ni

könyörgöm ne, ez egész mást jelent. ehelyett használjuk a következőket, ha feltétlenül muszáj:
lájkolni, like-olni, LIIIIIIKE! LÁÁÁÁÁÁJK!

köszönöm a figyelmet.

én: – amúgy a vizslametál az mi?
lacus: – hát tudod, mert van a puli-szka

című levelet kaptam az egyik antikváriumtól ma reggel. merthogy nincs elég ember a költöztetéshez, nameg idő se. és ezért ötletbörzét tartanának, és aki jókat mond, annak az ötletét megveszik könyvért.
aláírás: weiser istván, kezdő logisztikus. azért ügyes.

épp esküvőre készülünk – nem saját- (amennyiben az alvás és a twitt olvasás annak számít), és eszembe jutott pár kérdés. tegyük fel, hogy régóta szervezett, sokvendéges esküvőd reggelén egy marha nagy pattanással ébredsz az orrod hegyén. vagy bedugul az orrod. vagy elfekszed a nyakadat. vagy a legrosszabb: menstruálni kezdesz! olyankor mi van?
ezeket nyomtalanul eltüntetni nem lehet. oda az egész hercehurca. féloldalas lesz az összes esküvői kép. kellemetlenül feszengsz egész este. a pálinka sem segít. tegyük fel, hogy még az eső is elered. és mindez egy zsák pénzbe került, amiből mondjuk prímán kibérelhettél volna egy lakatlan szigetet pár napra.
komolyan kérdem: kinek hiányzik ez?

tvrtko a stadionoknál. természetesen kocsit vezetett, természetesen sapkában.

azért nem írok semmit, mert semmi érdekes nem történt azon kívül, hogy egy tinédzser “betanuló” zsebtolvaj kislány megpróbált ellopni tőlem ezt-azt a mozgólépcsőn. abból is látszik, hogy amatőr volt, hogy nem szúrta ki egyből, hogy 210 ft készpénz, fél doboz cigi és egy 13 éves telefon volt nálam összesen. persze hamar észrevettem h matat, akkor úgy csinált, mintha véletlen ért volna hozzám. kicsit sem volt gyanús, hogy se fölöttünk se alattunk 5-6 lépcsőfokon nem állt senki, viszont őrá kicsit lejjebbről vigyorogva nézett 6-8 khm kisebbségi fiatalember.
na mindegy, gondoltam akkor feljebb megyek kicsit, h ne ők álljanak közvetlenül mögöttem. 30 másodperccel később érzem, hogy már megin matat. mondom neki:
- megtennéd, h nem turkálsz a táskámban?
- nem én voltam, hanem az a fiú – mutat valakire a messzeségben
- láttam, hogy te voltál, hagyd már abba.
- de kérdezhetek valamit? – kiált utánam, mire én csúnya nézések közepette távozok
-de csak hadd kérdezzek valamit, naaa… akkor menjél bazmeg. – zárja le a konverzációt, amit kész csoda, h hallottam, mert végig ez a remek dal szólt a fülemben:

01 – Euforquestra – Cause A Reaction