arról, hogy a nők arra vágynak, hogy egy kigyúrt macsó jól megdugja őket lehetőleg határozottan.

csináltam hát gyorsan egy revíziót az előéletemről, és bár azt gondolom, hogy számomra fontos az ún. megjelenés, és sokáig azt gondoltam, hogy emiatt az elvárás miatt nem találok magamnak khm. olyan pasit, akivel örökbefogadnék egy kutyát, de aztán rájöttem, hogy ez nettó faszság.

főleg azért, mert egyrész találok, ha nem is gyorsan, és a gyorsaság az sajnos az én külsőm minőségének a számlájára írható, de:

így visszagondolva szerettem vékonyt, mackóst, szőröst, szőrtelent, kapafogút, kopaszt, hosszúhajút, széparcút, pattanásost, szemüvegest (ez az egyik kedvencem, no offense), szőkét, barnát, feketét, vöröset, tetováltat, szépfogút, szabályozatlan fogút, nagyjából mindent.

(a félreértések és kurvaságom mértékének pontos belövése miatt mondom, hogy ezen tulajdonságok összefonódnak egy-egy személyben azért)

szóval arra jöttem rá, hogy “a kibaszottul nem érdekel” és a “halálra kényeztetném” kategória között azért elég árnyalt a kép, ami a kinézetet illeti, mert minden az alapvetÅ‘ szimpátiából indul ki, amire nincs jobb szó, és ha ez nincs meg, akkor lehetsz ryan gosling, kolin márk, fehér balázs, andy vajna, tök mindegy, mert sose leszel érdekes.

és ezt szerintem a jó nők is így gondolják. mert ha nem, akkor nem jó nők.