épp mostanában jöttem rá, hogy nem hogy ingatlannal, de ingóságokkal se nagyon rendelkezem. konkrétan a ruháimon kívül semmim sincs. még a laptopomat sem én vettem. apám régi telefonját használom. a székem félig szétesett, így hagyma leselejtezett főniszékében ülök. azt a biciklit használom, amit apámtól kaptam körülbelül 12 éves koromban.

ezért is olyan fontos az a kalap egyébként. mert 3 napig kerestem, mire megtaláltam a legtökéletesebbet. és így is kurva nehéz volt eldönteni, mert egy fehér kalap is eléggé akart volna jönni. és drágább is volt, mint a többi jött-ment kalap split-ben például. szóval azért olyan fontos, mert a többi dolgomat is így kellene megtalálni. valószínűleg azért nincs semmim, mert eddig féltem tőle, hogy nem tudom megtalálni a legmegfelelőbbet. és ebben a sztoriban minden benne van, az egész életem.

és a változás az nem most kezdődött, hanem amikor elkezdtem élvezni a ruhavásárlást pár hónappal ezelőtt. azt is kurvára utáltam régen, még a hajam is bezsírosodott egy-egy 3 órás trip végére. ehelyett most határozott elképzeléssel besétálok a turkálóba, hogy például kockás inget vagy csíkos nadrágot fogok venni, és addig keresem, míg meg nem találom a pont olyat, amit elképzeltem, és amikor megveszem, akkor borzasztóan elégedett tudok lenni magammal.

szóval most az a terv, hogy nekiállok összeszedni a szétszóródott dolgaimat a zuniverzumban, és aztán live happily ever after.

by dzsilla | ide: life | nokomment »
újabban a kedvenc színem a kockás
2012. July 7. @ 12:07 pm

ezért aztán felrántottam a kockás kalapot tegnap paso-ra, és aszittem, hogy hú de különleges leszek, azt a faszt. paso-ra kalapban járnak az emberek, csak eddig valahogy elkerülte a figyelmemet. arra pedig lassan külön jegyet kell venni, hogy a subicz urat is lássa az ember.

by dzsilla | ide: life | nokomment »
have another confession to make
2012. July 5. @ 8:37 pm

életem egyik legjobb döntése volt elkezdeni blogot írni. sajnálatos látni, hogy mindenkinél haldoklik a műfaj, dehát olyan ez, mint a windows xp, meg a kontrás bicikli: egyszer divat, aztán meg vintage.
a blog miatt csomó mindennek részese lettem, aminek amúgy soha nem lettem volna, isten áldja a grafomániámat. csomó szál, barátok, szerelmek, visszatérő olvasmányok, index címoldal fekete pákóval, sőt még egy gyereket is összehoztam a kommentboxomban (najó, nem egyedül, de na). isten áldja az internetet.
és amúgy, ha most arra gondolsz, hogy be akarom fejezni: nem. hagyom kivérezni. van aminek lehet, hogy jobb elhalványulni, mert úgy nem fáj annyira.

confession part: a blog fogalmáról először a nők lapjában olvastam szarás fotoszintetizálás közben.

by dzsilla | ide: life | 2 komment »
2012. July 1. @ 1:50 pm

gondoltam, írok róla, hogy nemtok enni, de láttam, hogy már írtam. további adalékok ehhez: csak a melóban nem bírok enni, itthon minden további nélkül. tegnap este például egy egész ökröt meg bírtam volna enni egyedül, de annak más oka volt. ahogy annak is más oka van, hogy a melóban nem tudok enni, de úgyis rám férne pár kiló mínusz.

pénteken ocho macho-n voltunk itt az óhegy parkban. koncerten amúgy kibaszott jó volt, de aztán most letöltöttem, és kicsit kevés benne a regi meg a pánk, de annál több a latinos buzulás. azért a 2. album ad némi okot a reménykedésre. ugyanitt rájöttem, hogy újabban a billentyűsök mellett a fúvósok a kedvenceim. én se vagyok már a régi, na.

tegnap meg sashalmon voltunk egy sörfesztiválon, merthogy Szkati barátném elvesztette színpadszüzességét, és azt kell mondjam, hogy ez egyáltalán nem baj. kurvajól énekel ugyanis.

by dzsilla | ide: life | nokomment »
rövidségek
2012. June 26. @ 6:51 pm

a legutóbbi fasza irie maffia kislemez reménykedtetett abban, hogy esetleg a sena lemez is biztos az, de nem. pont azért nem tetszik, amiért az irie maffia sem. meg a brains. meg a belga. meg az összes többi ilyen fos.

a melóban általában nem a hétfő a legdepibb nap, hanem a kedd. eddig szinte kivétel nélkül bejött. ma viszont kiderült, hogy van saját gyárhimnusz: 6 perc 12 másodperces. viszont ez nem változtat azon, hogy ez egy kurva szar nap volt.

újabban nemtok enni, csak kb feleannyit, mint eddig ennek ellenére úgy érzem, hogy híztam.

a srácok bearanyozzák a napjaimat, csak sajnos egymáséit nem mindig.

by dzsilla | ide: life | nokomment »
nyaralás, foci, háj
2012. June 18. @ 5:53 pm

most, hogy bejártuk kenyát és zimbabwét (=horvátországot), egészen csodálatosan kipihentem magam. ez ma egészen délután 3ig tartott- délben még meg is jegyezték, hogy túlságosan kipihentnek látszom-, amikor is megint elbasztam a kajálást, mert úgy 3 hete nemtok egyszerűen délben semmit lenyomni a torkomon, utána meg elfelejtem. aztán fejefáj, szédül, melege van stb.
szóval a nyaralás az jó volt, megint belebuzultam a foci eb-be (portugália, ofcoz, idén nem verik le őket lesgóllal a spanyolok egyhamar), egészen szürreális élmény volt horvátul nézni a közvetítést. ja, aztán meg városnézés közben kicsit sikerült leégnem, inverz panda, ilyesmik. féltünk is, mikor felmásztunk split-ben a harangtoronyba (para-torony), meg másztunk egészen kis hegyet is sok lépcsővel. egy percet sem futottam, és mondjuk a kajálást visszafogtam (komolyan nemtom mi van velem, egyszerűen nincs étvágyam), de azért a sörök csúsztak a melegben, úgyhogy a mérleget elteszem egy újabb félévre.
amúgy az milyen igazságtalan már, hogy egy hét alatt simán lehet 2-3 kilót hízni, lefogyni meg másfél hónap alatt se?

by dzsilla | ide: life | nokomment »
100 napos dalizé #24
2012. June 8. @ 4:23 pm

day 24 – a song that you wish you heard on the radio

ez egyértelmű, a hagyma találta véletlenül nemrégiben. metálra hangolt duptepp. kibaszottul zseniális.

és most offra rakom magam egy hétre, sehogyan se leszek elérhető, mindenki kurvára fog hiányozni.

by dzsilla | ide: life, zenék | 2 komment »
100 napos dalizé #23
2012. June 5. @ 9:17 pm

még mielőtt más is megjegyezné, hogy milyen izé már ez a 100 napos dalizé, és csak azért van, mert amúgy nincs mondanivalóm, leszögezném: igazatok van. de azért a sörök között némi titkot is csepegtetek itt, és remekül nosztalgiázom, szóval nekem igazából ez inkább jó, mint nem. nameg a látogatottságom is megtízszereződött azóta 2-ről 20-ra. fasza, nem?

day 23 – a song that you hear often on the radio

azt akartam nagy hirtelen írni, hogy nem nagyon hallgatok rádiót, de aztán rájöttem, hogy de’szen minden reggel fél órát a buszon. aztán az is eszembe jutott, hogy kurvára fogalmam sincs milyen előadókat játszik mostanában a rádió, mert egész egyszerűen nem vágom a nevüket. de aztán puskáztam a calss fm toplistájáról, és felmerült bennem, hogy miafaszom az a pitbull?
naszal ez megy mostanában a rádióban, sajnáljatok.

by dzsilla | ide: life, zenék | nokomment »
100 napos dalizé #22
2012. June 4. @ 7:42 pm

észrevettétek, hogy hivatalosan is fesztivál időszak lett? szabadtéri színpadba és sörszagba borult a város, remélem így is marad egészen októberig.

day 22 – a song for your “fans”

se rajongóim nincsenek, de még olyan szám se nagyon, amit küldenék nekik, ha lennének. vagyis, ha lennének rajongóim, akkor biztos írtam volna már saját számot, de részemről eddig csak egy virtuális lányzenekarba írtam dalnak nem nevezhető borzalmakat, szóval arra gondoltam, hogy előveszem valamelyik haveromat, aki velem ellentétben tud zenét írni, és azt küldöm a nem létező rajongóimnak, íme:

by dzsilla | ide: life, zenék | 4 komment »
100 napos dalizé #21
2012. June 3. @ 10:56 pm

day 21 – a song for your haters

mindenkinek, akit utálok, küldeném dave grohl-t, átgondolatlan koncepció alapján.

by dzsilla | ide: life, zenék | 5 komment »