nos az, hogy jó film lenne, az erős túlzás, de a szar film kategóriába tenni meg igazságtalan lenne, közepesen szar film kategória meg azért nincs, mert az olyan középszerű lenne. ezért került végül ide.
végül sir mortz lett a szerencsés/szerencsétlen (a megfelelő aláhúzandó), aki eljött és megnézte velem, de úgy vettem ki a szavaiból, hogy neki talán mintha jobban tetszett volna mint nekem, nyilván mert nem olvasta a könyvet, de ezen majd segítünk.
szóval az elején eléggé gyorsan történnek a dolgok, így megfelelő felvezetés hiányában bizonyos elemek, amiket a történet megértéséhez feltétlenül tudni kell, eléggé gagyinak tűnnek, pedig ez még hű is az eredetihez, és a könyvben teljesen rendben volt, de valahogy a filmben nem. kínosan is éreztem magam, hogy atyaúristen, milyen filmre rángattam én el a haveromat.
aztán ez az érzés nem sokkal a rómába érkezés után megszűnt, meg persze élveztem a városnézést, mégha a vatikáni jeleneteket nem is a helyszínen forgatták, azért remekül megoldották a dolgot. tom hankset is imádom, viszont a főszereplőnő kissé idősödik és enyhén bajszos, de legalább hihető, hogy olasz. 🙂
ami egy darabig idegesített, hogy eléggé átírták az eredeti történetet, de így legalább volt miért izgulni a trevi kutas jelenetnél, az volt az első önfeledt pillanat a film alatt. a végkifejletről annyit, hogy a filmes befejezés talán hepiendesebb, elégedetebbé teszi az embert, és marha nagy hőssé a főszereplőket, a könyvben azért ez némileg visszafogottabb.
ami még kicsit fájt, az az volt, hogy egy az egyben kihagyták az egyik majdnem-főszerepet, t.i. a svájci kutatóintézet nyomorék igazgatóját, akinek kulcsjelenetei voltak a könyvben, viszont így az ő szerepére mégtöbb rendőr lett beiktatva, így teljesen nem tudtam kibogozni, hogy tulképp ki kicsoda.
a hasszaszin viszont nem sikeredett egyáltalán visszataszítóra, sőt az egyik legjobb pasi a filmben, de természetesen csak ewan mcgregor után, aki papruhában is elképesztően szexi. ha másért nem, hát miatta mindenképpen érdemes megnézni a filmet, nameg a végén a tüzijáték, az nem semmi, illetve mr. mcgregor magánszáma, az is priceless.
összességében tíz pontból hetest adnék rá, ebből hármat a camerlengonak, kettőt a városnézésnek, egyet a tüzijátéknak, egyet pedig robert langdonnak. köszönöm a figyelmet.