van ugye a tény, hogy évente egy-két alkalommal ilyen-olyan okokból meglátogatom a klauzál téren található ellátó nevű fostartályt. többet valószínűleg nem fogom.

az ellátó kétségkívül budapest legszarabb “szórakozóhelye”. ezúton is elnézést kérek a kedves szervező barátoktól, de finoman fogalmazva is a fasz kivan vele, komolyan.

történt ugye tavaly az ominózus eset, amikor az egyik hülye picsa lenyúlt 4000 forinttal, aztán még ő akart engem elküldeni zárás előtt. aztán voltam ott karácsony körül a kollégákkal, amikor sikerült elfogyasztani életem legszarabb csilisbabját. még szerencse, h nem én fizettem.

tegnap meg, az egyébként kiváló google reader tali elején, kb 10-15 perce álltam a pulttal szemben és beszélgettem. azt fel sem vettem, hogy senki nem kérdezte meg h kérek-e valamit, de amikor ennek egyértelmű jelét adtam (integettem az egyik pultos srácnak, és erőteljesen kérdeztem, h kérhetnék-e), visszaintegetett bazmeg és közölte h nem. komolyan, mintha szívességet tennék neki azzal, h ott akarom elkölteni a pénzem.

ráadásul a lefoglalt teremben végig kb gyök kettő fok volt, mert szigetelésre nyilván nem telik ebben a nehéz gazdasági helyzetben. mindemellett kurvára látszik, hogy a közönség háromnegyed része ismerőse a pultosoknak, és ott ők együtt buliznak, gondolom minden nap, őket még alkalomadtán ki is szolgálják. ezzel amúgy semmi bajom se lenne, pont leszarom, hogy mennyire részeg a pultos, de egyszerűen nem értem, hogy bír működni egy olyan hely ma budapesten, ahol háromból kétszer bunkók a pultosok, és gondolom nem csak velem.

tiszta szívből kívánom, hogy essen áldozatul a hely a wb féle úthengernek. és akkor a sirályról még nem is meséltem, pedig arról is volna mit.

azon gondolkoztam az imént, hogy ha azt mondják, hogy mélypontra jutott valami, mint most például a lakásépítés, akkor az egy eléggé optimista kijelentés, mert honnan tudják, hogy nem lesz még ennél is sokkal rosszabb? szerintem a mélypont a hullámvölgy alja, a függvénygörbe relatív vagy abszolút minimuma, az árok feneke.

az eddig nem tapasztalt mélység mondjuk sokkal jobban kifejezi az ilyen helyzeteket, mert feltételezi, hogy a jelenlegi pont esetleg csak a lejtő egy tetszőleges pontja.

vagy az is lehet, hogy csak megártott a tél, és valójában én vagyok mélyponton, mert én például tudom, hogy ha tavasz lenne és meleg, akkor sokkal jobban érezném magam.

tegnap dorogon egy boresten beszélgettem egy zenész barátommal, mikor szóba került egy (számomra nem túl közeli), szintén zenész közös ismerősünk esete, mely szerint tegnap volt a búcsúbulija, mivel mindkét itthoni zenekarából kiszállt, másfél hét múlva disszidál az usába, ahol viszont az ignite nevű “közepesen híres” zenekarban fogja helyettesíteni eü okok miatt az egyik tagot. asszem ez volt az  a pont amikor sokkot kaptam. de azért is nem írom le a nevét, mert aztán utána néztem, és sehol semminek semmi nyoma (lehet, hogy szigorúan titkos eset), márpedig a forrást tekintve szinte biztos, hogy igaz a hír.

na most már elég barátom van a facebookon, mást már nem igazolok vissza.

mér van az, hogy mostanában este tízkor már kókadozom, de reggel kilenckor alig bírok felkelni? téli álom?

de például tudom magamról, ha reggel hatkor kelnék, akkor az sokkal könnyebben menne, mintha 6 és 9 között bármikor, mert az a 3 órás szent periódusom. ilyenkor rendszerint hülyeségeket álmodok és ólmos fáradtság telepszik a szemeimre, és egész délelőtt kókatag leszek, ha ebben a periódusban kell felkelnem.

ezért aztán mostanában fél hétre állítom az órát, amit aztán 8 percenként lenyomok, majd egy óra múlva kikapcsolom, így aztán pontban 3/4 kilenckor riadok fel arra, hogy “basszus már megin el fogok késni”, de így legalább az egész napom el van cseszve.