előre félek tőle, hogy milyen hírem lesz a faluban, mert elég sok barátom jelezte, hogy meglátogat minket az oszkárral, ezeknek a jelentős része fiú. minden nap más 🙂
ilyenkor azért nyilvánvalóak a budapesti lét előnyei…
előre félek tőle, hogy milyen hírem lesz a faluban, mert elég sok barátom jelezte, hogy meglátogat minket az oszkárral, ezeknek a jelentős része fiú. minden nap más 🙂
ilyenkor azért nyilvánvalóak a budapesti lét előnyei…
túléltük az első kettesben töltött napot oszkárral. reggel kicsit aggódtam, hogy nem vagyok elég jó neki, mert nem volt hajlandó kajálni, de aztán kiderült, hogy csak melege volt. ez azután nyert bizonyosságot, hogy úgy délután 2 felé elsétáltunk a postára, ami olyan1 km-re található, ezen idő alatt teljesen kitikkadt szegény, már gyanús is volt, mert jól viselkedett, meg néhány méteren át nem lobogtam utána, mint károly bácsi a frakk után.
aztán hazafelé gondoltam, hogy hadd ismerkedjen lovakkal, mert azokkal viszonylag jóban van (nem ugatnak), és akkor homlokon rázta a villanykerítés, na az csúnya volt. nem hinném, hogy ezek után bármilyen állati létformával barátkozni fog a drágám…
“a férfiak hímvesszeje testméretükhöz viszonyítva sokkal hosszabb, mint bármelyik más főemlősé”
joel levy – a tudomány zsebkönyve, 2004
ezek mennek most, hogy:
mentes víz
korán fekvés, korán kelés,
meccsnézés,
alig evés
no kávé
no cigi (max 1 szál/nap, az is szarul esik)
no pia (na jó tegnap a tejszín kedvéért ittam két pina coladat, de az nem számít)
zöld tea
kefir
savlekötő.
szerintetek?
rég volt már álom, úgyhogy most lesz.
álmomban moszkvában jártam valami ismeretlen férfiakkal, akik szerint a seggem “nem megfelelő méretű”. ez nem kapcsolódik szorosan az ezután következő eseményekhez, de azért ezt mindenképp le kellett írnom. snitt.
moszkvában mindenki ilyen hülye otthonka szerű kötényt hordott, többnyire fehér vagy valamilyen kék mintás színben, tisztára mintha mindenki takarítónőnek lenne öltözve, a férfiak is. kerékpárral jártuk a várost, és véletlenül összefutottunk egy állatorvosnővel, aki történetesen magyar volt, és annamáriának hívták. annamária elmesélte, hogy moszkvában azért nincsenek kóbor állatok, mert nagyon drága az állatorvosi szolgáltatás, így nem sokan engedhetik meg maguknak. snitt.
ezután rájövünk, hogy moszkvában minden kibaszott drága, miután sikerül elkölteni egy kis élelmiszerboltban nagyjából 10 000 forintnak megfelelő összeget. snitt.
ezután valami lakókocsis kempingben mégiscsak találunk egy vörös kiskutyát és egy ugyanakkora, ugyanolyan színű kismacskát, akiket összeszedünk, mert láthatóan nem volt gazdájuk. a bicikli csomagtartóján végül összeverekszenek, és úgy döntünk, elvisszük őket annamáriához, hátha megvizsgálja őket ingyen, mert pénzünk az nemnagyon maradt.
sajnos képeim még nincsenek, de pontokban a fishing on orfű
1. lejtős nézőtér szinte mindenhol
2. dobozos borostyán
3. jó számok a jäger bárban, szinte végig
4. szotyizni tanítás
5. boogie mamma koncert
6. egy ötcentis hal nagylábujjon harapott a tóban állva
7. életem eddigi legjobb paso koncertje
8. kék elefánt sálban
9. repülő gumifotel
10. jövőre is megyek
amúgy holnap elhúzok fishingre, úgyhogy mindenkinek jó szórakozást vasárnapig. igyekszem fejben dokumentálni az eseményeket. 🙂
So little time
Try to understand that I’m
This song will play in your head through the whole day
I try to stay awake and remember my name
But everybody’s changing
And I don’t feel the same