kissé elanyátlanodtam a hétvégén történtek miatt, és sajnos nem múlt el egy nap alatt. ez az eredménye, ha az ember hónapokig nem találkozik a barátaival, mert időközben esetleg valaki olyannyira megváltozik vagy elhatárolódik vagy fasztudja, hogy olyankor ez van. nyilvánbiztos az én hibám volt, és nem azért haragszanak rám hárman-négyen mert olyan kibaszottul jóarc voltam, de mégsem érzem magam felelősnek vagy bűnösnek vagy ilyesmi. az mindegy is, hogy mi történt, mert szerintem egy félreértett kis semmiség, de azt nemtom mivel magyarázni, hogy úgy éreztem magam, mint egy kibaszott idegen, nem szívesen látott vendég, és nemcsak miután kiborult a bili. hogy ugyanúgy viselkedtem, mint bármikor és ezért többfelől kapom a hidegzuhanyt, csakmert éppen másmilyen volt most a hangulat, és ezért én vagyok a hülye kurva, aki mindenkire nyomul. remek. hogy kibeszélnek a hátam mögött elég durván, jobb lett volna, ha nem tudom meg, tényleg. arról nem is beszélve, hogy olyasvalaki is osztott, akinek kurvára semmi köze az egészhez. illetve ezentúl még azt is gondolják, hogy ők tesznek nekem szívességet, ha elfogadják a meghívást tőlem egy bulira.

hát kurvára nem.

bocsánat ha valaki olvassa közületek, és nem tetszik, amit gondolok, de ezzel kelek, ezzel fekszem, és akárhányszor gondolkodom rajta, mindig ez a végeredmény. márpedig én nem vagyok az a haragtartó típus, sőt konfliktus kerülőnek is szoktam nevezni magam, de mindennek van határa asszem. bocs.