inszektofóbia, na az van nekem, az tuti.

ha csak meglátok egy ronda bogarat azonnal kiver a víz, főleg ha elképzelem ahogy a rücskös lábaival felkapaszkodik az alkaromon, vagy akárhol. nemrég a lépcsőházban lakott két napig egy ilyen ronda nagy fekete bogár, az első emeleti lépcsőfordulóban. eléggé félholt volt, meg ártalmatlan szegény, de hozzá nem nyúltam volna, hogy kidobjam , inkább kerülgettem csak. de a katicabogarakkal meg tökjól kijövök amúgy, meg a méhecskékkel, a darazsakat viszont utálom.

egyik nyaralásunk alkalmával egy lódarázsfészket tartalmazó fa alatt társasoztunk, és az egyik darázs megbolondulva a köztéri világítás fényétől pulcsin keresztül kiharapott egy darabot az egyik fiú karjából egy nagyjából 1 négyzetmilliméternyi területen. persze énis szenvedtem már darázs- meg méhecskecsípést, de ez tényleg durva volt, még mentőt is kellett hívni, mert a srác szíve kb fél órán belül kétszázat vert percenként.

és akkor a pókokról még nem is esett szó.