az milyen már, hogy pont múlt héten volt 3 hete, hogy bringával járok, és csütörtökön pont délután 3kor indultam ide be, és pont akkor mentem el a kÅ‘bányai úton abban a keresztezÅ‘désben, ahol elütötték azt a szerencsétlen srácot, mikor épp fényképezték a rendÅ‘rök. pont bordó bicikli, mint az enyém, hirtelen fel is villant bennem a hatodik érzék, brúszvillisz is azt hitte, hogy él, aztán a népligetig nem is igen tértem magamhoz. elég rossz volt látni, meg a ghostbike-ot is ma. azóta inkább megállok a keresztezÅ‘désben, persze csütörtökön átvillant az agyamon, hogy van-e értelme nap mint nap kockáztatni az életemet, de végülis nem tettem le a bringát. budapest száksz, amondó vagyok mindenesetre…