… hagyjálbékén istenbassza éskülönbenis mindenkibasszameg kurvaéletbemá bőgésem. utoljára hónap közepe körül tört rám a vágy, hogy hasonló mondatot fogalmazzak orr és szem és szájfolyatva, de nem.
mindazonáltal mióta újra visszazökkentem a régi kerékvágásba a héten, eszembe jutott hogy mi is lehet a probléma, s most mértéktelen babgulyás fogysztással próbálom orvosolni a dolgot, illetve sok szép színes koncertplakátot tettem a koncertesítős oldalra, s ezáltal olyannyira megörültem mégis, hogy lehet még szavazni is elmegyek vasárnap, pedig csütörtökön még fogalmam sem volt róla, hogy most lesznek választások.
ismét megtalált a szerencse internetes témájú közvéleménykutatás formájában.
2 óra duma, 5000 ft, kicsit jobb órabér mint a lágerban.
…is egy önkifejezési forma (kopirájt)
akkor most énis:
megin rosszat álmodtam az éjjel. kétszer is.
bablevest akarok.
így szoktam pofára esni.
megvan az, hogy amikor valamit nagyon akar az ember akkor az többnyire nem jön össze? legalábbis velem ez szokott történni. nemmintha bármi is annyira tudatos lett volna tegnap este.
meg én persze megértem, hogy nemúgyvanaz.
mindenesetre a megérzéseim a dologgal kapcsolatban most sem csaltak.
nem szeretek nyiffogni ilyenen, de ez most kicsit fáj.
volt már rosszabb is persze.
ezenkívül egész héten szülinapozok, s ha most nem kavarognának dolgok a fejemben a magam körül magam által kavart szarban állva, azt mondanám boldog vagyok. kedden egyébként reggeltől estig valóban boldog voltam, mint egy kizsgyerek, ritkán van ilyen. reggel úgy keltem, hogy éreztem, hogy így lesz s így lett.
szóval köszönet. mindenért mindenkinek.
21
nem minden az aminek látszik!
azért mégis azt hiszem szép ez a nap, köszönet ezért az illetékeseknek, de főleg… meg csabának aki persze elfelejtette, de egészen véletlenül azért felhívott pont ma. és: buliba hívott. életében először.
s még hol van az este 🙂
a mai nap csúcspontja: parkolóőr fiú a ménesin büntet, de mielőtt lefotózná a bűntettet, elenged, s én megköszönöm. egész helyes volt, ahhoz képest h parkolóőr, ilyenkor jövök rá, hogy az én melómnál is van szarabb talán, bár…
tegnap amolyan dzsillásan érkeztem pestre, tudniillik dorogon a buszmegálló meg a vasúti megálló között kb 500 méter a különbség, s én a buszmegállóból legyalogolván lekéstem a vonatot 10 perccel, majd mikor visszaindultam, láttam elmenni a buszt is, így ismét sikerült c.a 46 km-t megtennem 3 óra alatt, ahogy ez lenni szokott. nem volt ez másként pénteken sem amúgy.
a mai nap volt az első az oskolában, mely úgy kezdődött, hogy az első óra elmaradt, ezen felbátorodva a másodikról meg elkéstem (háromnegyed órát), és nem mentem be ezért.
így lett aztán reggel 9 helyett dél úgy, hogy még valójában nem csináltam semmit. jó ez így.
tudom, hogy kilátszik a bugyim.
orbán viktor egy zabszem az ország fenekében.
kurvamód elegem van az oda-vissza dobálózásból, mintha eddig nem lett volna teljesen nyilvánvaló a hazudozás mindkét oldalról. mintha nem lenne nyilvánvaló, hogy az egyre nagyobb mértékű ellenségeskedés azóta tart, mióta a fidesz nincs kormányon, ami azóta csak társadalmi körökben szélesedett ki, ergo nem korlátozódik csupán politikusokra… barátok vesznek össze emiatt. egyszerűen nevetséges amit ez az ember művel, és a polgárok úgy kajálják, hogy egyszerűen az egyszerű szónál képletesebben nem tudom illetni őket, ha nem akarok vulgáris lenni.
ha a fidesz nem az adófizetők pénzéből fizetné ki a tetemes mértékű államadósságot, akkor azzal, hogy eladja alólunk az országot a multiknak, és akkor lenne kopp. ennyit a nagy hazafiságról.
lehet fikázni.
kóborkutyák költöztek a szomszéd járdahídja alá, s emiatt jimmyke már a második éjszakát készüli végignyiffogni az ablakom alatt… hajrá :/
marhán átalakítottuk a megállókat ám, csak az a baj, hogy még nem találták fel a gyűrött, hőre sötétedő, fűtőszálbetétes plexit. de majd most.