7. nap: a kedvenc dalod.
ez egy lehetetlen kérdés. a kedvenc dalom most? 2 éve? 10 éve? van olyan ember a földön, aki ki tudja jelenteni egy számról, hogy az a legjobb a földkerekségen és punktum? akkor is, ha nem is ismeri az összes dalt a világon? szóval ennek fényében osztottam, szoroztam, átlagoltam, megnéztem a last fm-et, és ez jött ki:
nincs új a nap alatt.
6. nap: egy új dal, amit szeretsz.
végre egy könnyű kérdés, nincs is könnyebb ennél. épp a héten szerettem meg, annak okán, hogy a héten hallgattam meg az új lemezt a nem kevésbé zseniális lemezbemutató koncerten felbuzdulva. ezáltal be is mutatnám 2012 legjobb dalát, amit kedvenc magyar zenekarom írt:
hopp, kimaradt egy nap. említettem már, hogy soha többé nem iszom hétköznap? meg egyébként se kéne, mert dagadt geci maradok örökre.
5. nap: egy dal, amit a barátaid szeretnek, de te nem
hát. egyszerűbb lenne, hogy egy zenekar, amit a barátaid szeretnek, de te nem (ilyenből egymillió van legalább, többek között metallica, soad, ratm, subscribe – kivéve persze a müpás koncertet, meg pár számot, stb. ), vagy egy film, amit a barátaid szeretnek, de te nem (blöff, ponyvaregény, ford fairlane, sorolhatnám…). de hogy konkrétan egy dal?
egy jut eszembe, amit szívből utálok, viszont sokan szeretnek, gőzöm sincs miért. annyit még hozzá, hogy legrosszabb éjszakáimat juttatja eszembe a postáról, lehet, hogy ez is közrejátszik picit, de ennek ellenére ritka ratyi, az biztos.
4. nap: egy dal, amit a szüleid is hallgattak
na most: mindketten együtt, vagy külön-külön? vagy hogy még én is?
jobban belegondolva a pink floyd – soltész rezső – nirvana bermuda háromszögben elég rendesen megkínoztuk egymást hosszú gyermekéveim alatt, de amire mindhárman emlékszünk, és nem menekültünk előle sikítozva, az úgy valahogy a boney-m környékén lehetett a kilencvenes évek elején . a következő számot pedig azért választottam, mert harmadikos koromban a szüleink bekentek minket kakaóval, és erre a számra idétlenkedtünk a színpadon a farsangi bálon. van kép is.
3. nap: egy dal, ami egy átmulatott éjszakára emlékeztet. (mikor? hol?)
elég sok ilyen van, de azokat már szinte egyiket se hallgatom, mert így távolról szemlélve elég ratyi az összes. újabban meg egyrészt nem emlékszem, miket hallgattunk az este, másrészt nem is nagyon szoktunk táncolni, kivéve most pénteken este, például erre:
2. nap: egy dal az első albumról, amit megvásároltál. (mi volt az album címe?)
ez egy elég érdekes történet, mert tulajdonképpen apámmal vetettem meg, mire meg olyan korba kerültem, hogy lett volna rá pénzem, már nem nagyon volt divat a cd vásárlás. általában csak akkor veszek cd-t, ha ismerem a zenekartagokat és firkáltathatok velük a borítóra valami személyeset.
visszakanyarodva a témához, az első cd, amit kifejezetten magamnak vetettem meg apámmal, aki mellesleg utálja, a nevermind volt a nirvanától, és az ismert tények ellenére sztem ez a legjobb szám az albumon:
igen, ezt most itt, mert ezzel akarom ösztönözni a műhódat, hogy ő is fejezze be. mellesleg kontaktlencse nélkül írok, nem sok fogalmam van róla, hogy mit.
1 nap- egy dal, aminek tudod az egész szövegét
majdnem az összes dream theater dalnak tudom a szövegét, ezért az túl könnyű lenne. de van egy dal, amit az utóbbi időben eléggé szarrá hallgattam, így már nem csak én, hanem hagyma is tudja az egész szövegét, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy szeretné. mellesleg sokkal jobbabb, mint az eredeti.
tudom, h faszkivan a subscribe függésemmel (miközben nem is szeretem a subscribe-ot), de ezt szakértse már meg valaki:
jp.: – hé mike! ja nem, hanem ő izé khhm….. jaaaaa, de!!
a liszt remixet hallgatva asszem, most már nyugodtan kijelenthető, hogy magyarország legjobb zenekara a paso. túl sok magyarázatot talán nem is kell hozzáfűzni. ámen.