Csak érdekességként írnék a várostervezés ezen periódusáról képekkel tűzdelve, mert valóban nagyon érdekesek és látványosak ezek, legalábbis a külső szemlélő számára ez a leglényegesebb tulajdonságuk. Klikk a képekre a nagyobb méretért!
Az első, és talán leghíresebb példány az észak-olaszországi Palmanova, ami valójában egy erőd. 1593. október 7-én alapította a Velencei Köztársaság az európai erők győzelmére az ottomán törökök felett. A városka alaprajza egy nyolcágú csillagot rajzol ki, és fel van szerelve a 16. század legkorszerűbb hadászati eszközeivel és technológiájával. Végül Napóleon uralma alatt fejezték be teljes egészében, majd a történelem során különbőző országokhoz tartozott, mígnem visszakerült Olaszországhoz és 1960 óta nemzeti emlék.
Bourtange egy holland falu Groningen közelében, jelenleg Vlagtvedde város egy része. Palmanovához hasonlóan szintén hadászati céllal hozták létre a holland felkelés idején, ami a 16-17. század fordulóján pont 80 évig tartott. Az erődöt azért építették, hogy William of Orange, a felkelés fővezére ellenőrzés alatt tarhassa az egyetlen Németországot Groningen várossal (és tartománnyal) összekötő utat, ami egyébként a spanyolok uralma alá tartozott (mármint Groningen). Ezután a falu erődvonal része lett a német-holland határon, majd 1822-ben Vlagtvedde városhoz csatolták, és 1851 óta normális faluként funkcionál.
Goryokoku Japánban található, Hakodate városban, a Hokkaido sziget déli részén. A rövid életű Ezo Köztársaság fő erődítménye volt. 1857 és 1866 között épült, tehát az előzőekhez képest viszonylag későn, és eredetileg sem önálló településként építették, hanem a kikötő védelmi részeként. Aztán 1868-69-ben a polgárháborúban a japán hadsereg majdnem porig rombolta.
Napjainkban pedig parkként üzemel, illetve helyet ad Hakodate város múzeumának is.
Almeida egy önálló önkormányzattal rendelkező 7800 fő lakosú város Portugáliában, Guarda körzetében. Elég sovány írott anyagot találtam róla, de a napóleoni időkben játszott szerepet, amikor is háborúk dúltak az egész ibériai félszigeten, az angol-spanyol-portugál erők a franciák ellen. Almeida ostromára 1810-ben került sor, amikor is 65000 francia zárta körül a várost, ellenben 50000 angol-portugál védelmezővel, ehhez képest viszonylag kevesen haltak meg az ostrom alatt, 600 portugál és 58 francia. Ebből is látszik, hgy a csatát végül a franciák nyerték meg.
Persze van francia példa is, Saint Martin de Ré például, mely a Ré szigeten helyezkedik el.
Az erőd akkor épült, amikor 1621-25 között vallási háborúk dúltak Franciaoszágban (XIII. Lajos uralma alatt) , és Richelieu bíboros úgy döntött, meg kívánja védeni a szigetet a virágzó protestáns várostól, La Rochelle-től, így állított egy erődítményt, amely a La Prée-i erődből, és a Saint Martin-i fellegvárból állt. Nem sokkal a fellegvár befejezése után az angolok megtámadták a franciákat, akik az erődítménynek köszönhetően 4 hónapon át ellenálltak az ostromnak, míg megérkeztek Richelieu katonái, mígnem 1628-ban La Rochelle elesett, és Richelieu lebontatta a Saint Martin-i fellegvárat.
Aztán a következő király, XIV. Lajos kicsit komolyabban vette a sziget stratégiai fontosságát, és kilátásba helyezett egy esetleges holland támadást, ezért kissé meggenerálozta a sziget védelmi rendszerét. Átépítették a de la prée-i erődöt, amihez még 3 külső erődöt is állítottak, majd 1681-ben úgy döntöttek, hogy visszaállítják a saint martin-i fellegvárat is. ?
