vasárnap egy hónapos lesz a zenekar, úgyhogy megtartottuk az első próbánkat, melynek konklúziója, hogy még nem oszlunk fel.
szkatinak fájt a torka, ezért rögtön az elején meg kellett inni egy pálinkát, így történhetett, hogy egyik pillanatról a másikra elfelejtettem a nothing else matters (ami egyébként nincs a programban) verzéjének második sorát és azóta sem jut eszembe.
ami mindkettőnknek eléggé feküdt az a drive (az benne van a programban), nekem 5 akkord, szkati meg szerencsére feltalálja magát, és velem ellentétben tud improvizálni. én csak a kályhától az ablakig tudom mindet.
játszottuk még az egyszerű dalt viccből. kicsit átkölötöttük, de úgysincs a programban, szóval teljesen mindegy.
mostan nem kezdenék itt elérzékenyülni, hogy milyen megtisztelő, hogy a szkati velem akar zenélni, merthát… hagyjuk.
a lényeg az, hogy nevünk továbbra sincs. 🙂
Could it be much more from the heart…