imádjátok az amplifiert, mert az jó lesz, bizony mondom néktek. phnb-nek üzenem h dallamos meg minden.

06-neon

tegnap szkatiéknál aludtam táton, és reggel visszafele akkora szlengblog fless volt, hogy azta. előttünk fehér golf, benne két kisnovák szerű alak. mindkét első ablak csutkára leteker, annyira üvölt a tucctucc, hogy mi kikapcsoltuk a rádiót. majd tzákodaltárón bekanyarodnak a magyar söröző elé, reggel nyolckor.

érdekes, hogy mindenki hogy odavolt magdi anyus lépcsőn való leeseésétől, erről meg senki mégcsak meg se emlékezett (featuring kertész botond és bartha zsolt):

ma amikor felébredtem, az jutott eszembe, hogy:

és azóta se megy ki a fejemből. 🙂

na időközben hazajöttünk, aztán megint elmentünk, aztán megint hazajöttünk, és mindjárt megint elmegyünk. ilyen a nyár.

a hegyalja az jóvót, már amire emlékszem belőle. sajnos nem sajnos, nem sátrazós volt a buli idén, így meg teljesen más a fesztivál, mintha reggel 8kor arra kelnél, hogy 30 fok van és csinálni kell valamit, lehetőleg a fesztiválon ugye, így például rászánod magad, hogy játszódjál, vagy internetezzél egy kicsit, de ha a városban vagy a szálláson, akkor teljesen máshogy alakulnak a dolgok.

persze így is lementünk egy nappal korábban, biztos ami biztos. aznap ugye még nem volt semmi, így tele volt részegekkel meg rendőrökkel a város mire odaértünk. a tokaji rendőrök egyébként igen türelmes fajták, egyetlen csövest láttunk abuzálni általuk, aki lehugyozott egy kerítést.

a fesztivál az olyan felemás volt számomra. a koncertek nagy részét a dewalt sátorban néztük. nekem a legeslegjobban az ihm tetszett, ami azért meglepő, mert voltam már pár koncerten, de ezt most tényleg az elsőtől az utolsó percig élveztem. nem úgy, mint hagyma, aki az első szám felénél eltávozott, aztán nem is láttam még egy jópár óráig. az óriást sajnos csak félig láttam, azt is 50 fokban, közben magamra öntöttem egy liter vizet, meg kettőt magamba.

hát kurvameleg volt. ráadásul nem kaptam megfelelő rövidnadrágot sehol, így aztán hosszúban nyomtam végig. na azt senkinek nem kívánom.

ezenkívül a legjobb kaja (ár/érték arányban meg amúgy is) még mindig a híd tokaji lábánál található kebabos kebabja, az mindent visz és viszonylag olcsó is, ahhoz képest, amit a fesztiválon lehet fogyasztani. a városi árak egyébként is jóval alacsonyabbak. arról nem is beszélve, hogy például szombatra a fesztiválon elfogyott a csapolt sör, a dobozos meleg volt (nemcsak szombaton, mindig), sőt délután ha jól tudom, a víz is kifogyott, mivel kiürült a tározó, ami azért dúva. arról nem is beszélve, hogy a mindent elsöprő vihar miatt két órára bezárták a fesztet, ami kb úgy nézett ki, hogy hamarabb újrakezdték, mint számítottunk rá, de így is sikerült egy fél ignite-ot megtekinteni, ami unalmas volt.

kellemes meglepetés is volt, merthogy hagyma elhagyta a telefonját, ami úgy derült, ki, hogy felhívtam, hogy jöjjön billiárdozni, mire egy idegen hang beleszólt, hogy ő nem a hagyma, viszont szívesen jön billiárdozni visszaadja a telefont. addigra, mint kiderült, már a fél család és baráti kör a hagyma telefonját próbálta megtalálni – sikertelenül.

a borok, amikből érthetetlen módon nem hoztunk semmennyit (hogy vissza kelljen menni, ofcoz, azért nem), azok helyenként tűrhetőek, máshelyütt egészen faszák voltak. ha jól emlékszem egy tömegellátóban elfogyasztott száraz volt egyedül, amit jobb lett volna kiönteni. dehát tokajban aki száraz bort iszik, az ügye megérdemli.

most nemsoká eltávozom tokajba hegyalja fesztiválra 3 év múltán. már elég sokan bejelentkeztek egy sörivás erejéig, de nem elegen. szóval ott megtaláltok, vagy nem. sajnos semmilyen eszközöm nincs, amivel rendkívül fontos információkat tudnék megosztani veletek, hogy mi történik épp a fesztiválon, így minimálban leszek online, főképp azért, mert ahogy hazaértünk, mosás után azonnal távozunk pécs (remélhetőleg) napfényes városába.

nyaralás on, computer off, végülis ez tanulóéveim utolsó nyara, legalábbis remélem. hagyok itt nektek egy kis nyugtató zenét addigis.

02-another-permanent-address

most ez vagy az időjárás, vagy tényleg igaza lesz a dokimnak, és ez a kurva idült mandulagyulladás az oka annak, hogy kibaszottul fáj a bal térdem és a jobb bokám is (ízület ügye). ne legyen igaza. fesztivál előtt lebetegedni _nem_ menő.

tegnap tényleg megtekintettük borival az ex drummer (magyarul: kell egy dobos) című alkotást. az előzményekhez hozzá kell tennem, hogy bori videó lejátszója (mac os, vlc player) úgy néz ki, hogy angol, magyar, valamint további 3, számomra ismeretlen nyelvű darab, és ez mégcsak a menüje. bori szerint teljesen áttekinthető, de azért akadt némi gondunk a felirat társítással, amihez aztán pas nyújtott telefonos segítséget.

a film története ugyebár ismert, ennek meg is felel. személyes benyomásom az, hogy a készítők kicsit sokat pörgették a trainspottingot, ez az érzés már az első képkockák alatt is erőteljesen bennem volt, de aztán történeti átfedések is lettek. egyébként eléggé szürreál az egész, a fényképezéstől elkezdve a történeten át az egészen apró jelenetekig (spoiler! hőseink eccecsak egy hatalmas pinában állnak és tárgyalják meg ennek okát, például). hol sírtunk a röhögéstől, hol hatalmas facepalm, hogy ezt már tényleg nem kéne, aztán olyan is volt, hogy ezeket vegyesen. a zenék mellesleg egész jók voltak benne, a számomra eddig ismeretlen mongoloid feldolgozással együtt. alant a trailerben meghallgatható.

egyébként nem egy vidám film, bőven folyik benne vér és szar és hányadék, érzékenyebb lelkűeknek semmiképp se ajánlanám. akinél például a taxidermia kiverte a biztosítékot, az ne nézze meg, mert higgyétek el nekem, ez sokkal-sokkal undorítóbb.

8/10

egyelőre getszijó időt mond a köpönyeg.hu hegyaljára, maradjon is ez így, és akkor fürdünk a tiszába’.

ebből verset kéne írni.

lassan _tényleg_ rá kéne vennem magam a félbehagyott diplomatervem folytatására meg a munkakeresésre, de kurvanehéz. porszívózok inkább.