apukám vett nekem szép új asztalt, nem, nem ikeásat, számítógépasztalt. majd megfotózom, looks great.
ez azért jó, mert az előzőt, amit hosszú évek alatt sikerült teljesen összefirkálnom alkoholos filccel, ki kellett pakolni, de nem is ez az érdekes, hanem amiket a fiókokban találtam, hú. ezeréves (2001-2002) szerelmeslevelek J-hoz, hú de száni, plussz egy plakát a motorostalálkozóról, ahol először jöttünk össze. 2000. február 17-én találkoztunk először, meg van írva, és milyen kurva régen volt. nemrég mikor másodszor jöttünk össze októberben, gondoltam rá, hogy meg kéne keresni ezeket, de így alakult. még verset is írtam, pedig tökre nem emlékeztem rá (fontosabb embereknek az életemben régen mindig írtam egy verset, ha csalódtam bennük, az egyik egész jól sikerült, majd talán egyszer közzéteszem.), meg elhívtam elsős koromba a gimis bálra, mennyi szerencsétlenkedés, vérciki. vannak ilyenek, akiket az ember az életben nem ver ki a fejéből, hiába… milyen szánalmas.
ezenkívül találtam még egy csomó érdekes cuccot, például egy négyes matekdolgozatot, ami meglehetősen ritka. elméleti ráadásul. aztán van itt egy egyketted is, sorozatokból, hiába, be kell valljam, a gimiben is segg voltam matekból. szánalmas.
tökre összejöttek a gimis emlékek dolgozatok által, szép időszak volt, akkor még volt némi rendszer az életemben, nem is néztem ki ilyen borzalmasan, mint mostanában, bár egy német dolgozat szerint már akkortájt is meglehetősen szánalmas ember voltam, ugyanis: ich denke, ich habe keine gute figur, ich bin nie zufrieden mit ihr. a többi mondat még nekem is kínos elolvasni, úgyhogy inkább nem.
aztán találtam egy csomó magyar dogát. ötös. érdekes, magyarból mindig ötöst kaptam, kivéve egyszer, mikor nem olvastam el az aranyeNbert sok más könyvvel együtt, utálom az unalmas könyveket. ellenben kosztolányit eléggé kedveltem. illetve egyszer helyesírási dolgozatra (officially tollbamondás) is kettest kaptam, le is lettem baszva rendesen, hogy ezt mégis hogy képzeltem. szánalmas.
németdolgozatok. ékes bizonyítéka annak, hogy valaha bizony tudtam németül, érteni most is értek, csak egy órába telik, mire összerakok egy értelmes mondatot. szódolgozat hármas hehe, hogy utáltam már akkor is tanulni…szánalmas.
biológia ötös. többnyire hibátlan.kivéve azt az esetet, mikor volt valami keveredés a nátriumionokkal a szinapszis kapcsán, és akkor dekket kaptam érettségi előtt, természetesen. az egyetlen tárgy volt, amit élveztem tanulni, de persze ebből sem voltam olyan jó, hogy biológus legyek, vagy valami. na meg amint kötelező lett volna komolyan foglalkozni vele, biztos megutáltam volna, ahogy sok minden mást is korábban. :/ szánalmas.
az ominózus karó művtöri dogámat sajnos nem találtam meg, viszont találtam egy vízfestékkel készült képet tóth márk aláírással, amire határozottan emlékszem, hogy én csináltam. sanszos, hogy nincs meg centire. 🙂