igazából asszem megin igazam volt, még részegen is, sajnos.
folyton ugyanabba a kicsi kakiba belelépni ugyanakkora baj sajnos mint abba a nagy tehénszarba eccerkéccer ami ott hever az ember előtt szarabb napokon, mint ez a hajnal, de úgyis valaki majd kirágat belőle, vagy nem, és akkor ebbe bele is nyugszunk szokás szerint, mert végülis jól vagyunk tartva és ezenkívül panaszkodni se nagyon szoktunk, mert valójában nincs miért, hiszen seggünk fényesre nyalva figyel egyébiránt, csak szereti a szóismétléseket az ember ma este/éjjel/hajnalban, ilyesmi, csak ezt majd senkise olvassa, vagy még ő se talán, de akkor lenne jó igazán vagy….
lúzerség van, nincs mese.
Az is nagy eredmény ám, ha csak rájövünk, feismertük, hogy elbasztuk. Hogy ugyanúgy basztuk el, mint ahogy már előtte százszor. A legnagyobb eredmény meg majd az lesz, ha százegyedjére már nem tesszük. De ezt komoly harcok, veszteségek, kudarcok árán tanulja meg igazán az ember.
Bánj óvatosan a tettekkel meg a szavakkal. Továbbá biztos lehetsz benne, hogy ő is olvassa…