csalódtam.
hát úgy alakult, hogy kénytelen leszek ma is inni.
nahát az úgy történt, hoyg tegnap elmentem inni. vagyis először balázsékhoz mentem, segítettem kicsit nekik az új lakáson függönyt feltenni, meg bódogítani, balázs meg itattott rendesen, majd ezekután perszehogy kocsmába mentem szilvivel, és bár még bírtam volna inni, már így is épp elég részeg voltam 6-7 nemtommegszámolni hány sör után természetesen éhgyomorra. hajnal háromkor töltöttkáposzta, természetesen. kétszer. yo volt
de rendbejöttem némileg, asszem.
hogy lássa az ki
Kinek fontos, s ki
Kinek nem, álljon itt
Most szándékkal: a
szandállal végigrótt
tengerpart s anélkül,
de azelőtt égszínkék
édesvíz mely
valójában türkiz,
Ember láss hát
csodát völgyön túl és
völgyön át, ezernyi
csörgés, mely életet
ád, s színt.
Élet és halál ahogy
kidőlt fák romjai
ásítanak rád meszes kéreggel
s ahogy bennük új élet ébred
fel, ott a víz alatt.
hát csoda, hogy isten
embernek ilyet mutat, s
ember ésszel nem fogja fel,
szavakkal nem mondja el…
na itt ért véget az utam dorogról dágra. köszönöm a figyelmet, meg aki ráismert… annak külön is…
fotók: imago.
[kisbetű on] nincs egyébként 🙂 [kisbetű off]
megígértem a kutyámnak h holnam kimegyünk a prérire és visszük a barátját is aki szintén kutya.
az a baj h a kutyám kb akkora mint én viszont ötször erősebb, de megígérte h szót fog fogadni. többször is. ha holnap délután itt leszek, az azt jeleni, h szót fogadott.
az illetékesnek üzenem, hogy elhúztam itthonról és majd este jövök csak haza, mert össze vagyok zuhanva.
se mentolos orrbazz, se strepsils, meg egyéb cukorka, se köhögtető rózsaszínű szirup, se neocitran, de még egy kibaszott erős tea se, nemjó így betegnek lenni.
ráadásul pincebulin állítólag fosszar idő lesz. az túlsok jót sajnos nem jelent.
a vasárnap este óta tartó még-a-lakásból-ki-sem-menésemnek köszönhetően elkezdett rasztásodni a hajam. pizsyparti roxx!!