tegnap elbasztam a gyomrom. de azét pyxre szavazok.
tegnap elbasztam a gyomrom. de azét pyxre szavazok.
Már épp ideje volt, keddig annyira nem is borzasztó, majd csütörtök-péntek. az lesz.
azon kívül, h leesett a remélem, utolsó hó, ma sikerült kétszer csonttá fagynom, illetve belenéznem a teszkóba a halas akváriumba, ami tele volt döglött ponttyal. ezután rántott gombát ebédeltem.
szerencsére a sulikezdéssel újra semmire nincs időm, ezért gyorsan meg is gyógyultam, már épp ideje volt.
Á basszus, senki nem blogg, én meg unatkozom. bloggjon aki egészséges! Na.
Tegnap elalvás előtt eszembe jutott egy tökjó mondat, de már elfelejtettem. mint mindent, amit nem írok le 🙁
You’re swept away in the sea of false smiling faces
Where will be the shore of true love’s embraces?
Veletek nem szokott olyan lenni, hogy álmodtok egy kevésbé közeli ismerősötökkel valami nagyon pozitívat, aztán mikor reggel felkeltek, úgy érzitek, hogy ő a legjobb barátotok, és iszonyú közel áll hozzátok még a nap végén is, akárhányszor csak eszetekbe jut? Csakmert nálam mostanában elég sokszor előfordul.
Persze még mindig jobb mint a szétcsúszó lépcsős/leesős verzió 🙂
VAlójában elég uncsi betegen itthon dögölni. azon se lepődnék meg, ha egész héten nem írtam volna semmit, így is csak rizsázok össze-vissza. ha meg kiteszem a lábam (ugye), fenyeget a fagyhalál meg bunkózik mindenki. előzetes feltételezések ellenére a bableveszből sem tudtam annyit enni, amennyit szerettem volna, de jövő héten zacskós leves kúrán leszek, az már biztos.