MakroöKOMÉDIA
2006. January 23. @ 6:46 pm

Egyensúlyi reál nemzeti jövedelem a kormány figyelembevételével: reál nemzeti jövedelem –> akkor van egyensúly, ha a költségek és a jövedelmek egyformák. a reál jövedelem legkevésbé sem nominális.
A kormány kiadások multiplikátor hatásai: a kormány kiadásait az éves költségvetésből fedezi általában. A kivétel itt is, mint minden esetben, erősíti a szabályt.
Az output rés feltöltése: bizonytalan forrásokból történik, ám a lakosság számára pozitív hatásai alig érezhetők.
A munkanélküliség csökkentése: ??j munkahelyek és iparágak nyitásával történik általában. Intenzíven fejlődő iparágak jelenleg Magyarországon a szerv- és drogkereskedelem, jelentős űrt kitöltve ezzel a gazdaságban. A szezonális munkanélküliséget általában a hó-, illetve az uborkaszezon beköszönte oldja meg hatékonyan.
Az expanziós rés csökkentése: összefüggésben van a mániás depresszióval, de nem egyes emberekre, hanem a nezetre vetítva. Okozói lehetnek pl. puskázás közbeni mobiltelefon csörgés a legnagyobb izgalmak közepette, vizsgáról való elkésés következtében történő első sorba ültetés, íróeszköz teljes hiánya, országos – 10 C alatti hőmérséklet. A rés csökkentésének módja az általános stressz megszüntetése és a gázellátás haladéktalan fejlesztése.
Az inflációs nyomás csökkentése: Általában az árak és bérek szinten tartásával érhető el. Feltétlenül ide tartozik a BKV díjszabás stagnálása is, melyre azonban a közeljövőben igen kevés az esély. A béreknek önmagukban való emelése nem feltétlenül vált ki inflációs nyomást, ezért lehet a nyomás csökkentésének egyik bevált módja. Az árak emelésével és a bérek szinten tartásával viszonylag hamar érhetjük el az ún. agresszív tömegmegmozdulást.
Automatikus stabilizátorok: ilyen pl. a mézes madzag, mely rövid távon nyugtatja a kedélyeket. Elhúzásának legtalálóbb módjait a választási kampányok ideje alatt figyelhetjük meg. Hosszútávú stabilizáció azonban csak valódi engedményekkel és adócsökkentéssel érhető el. Automatikus stabilizáció kategóriába sorolható még az egyhetes zavarmentes napsütés 20-25 C közötti hőmérséklettel.
Költségvetési deficit hatása: általánosságban negatív. A nemzeti mániás depresszió egyik kiváltó okaként tartjuk számon. a költségvetési deficit létrejöttéért felelősök többnyire mindvégig ismeretlenek maradnak. Személyüket úgy leplezhetjük le hatékonyan, hogy alapos körültekintéssel kiszűrjük azokat, akikre a deficit nem gyakorol depressziós hatást.
Export és import hatása a reál nemzeti jövedelem egyensúlyára: A csírájában elfojtott magyar export pozitív hatással lenne a nemzeti jövedelemre, még akkor is, ha az egyensúlyt teljesen felborítaná. Ehelyett a gagyi keleti és a génkezelt nyugati import jelentős károkat okoz a gazdaságban, és nemzeti mániás depressziót okoz.
Kiáramlás és injekció egyensúlya: lényegében az export és import nem létező egyensúlyát tárgyalja a költségvetés figyelembevételével, ezért a feljebb leírtak erre is érvényesek.
Multiplikátor számítása a nyitott gazdaságban: A nyitott gazdaság tulajdonképpen a nyitott kapcsolathoz, illetve ennek súlyosabb változatához, a nyitott házassághoz hasonlítható leginkább. Ahogy ezt a jelenséget a “társadalmi elkurvulás” szófordulattal lehet a legjobban szemléltetni, úgy a nyitott gazdaságot a “gazdasági elkurvulás” fogalmával lehet a leghatékonyabban érzékeltetni. A multiplikátor számítása éppen ezért az elvárt pontossággal nem lehetséges, kizárólag a mennyiség becslése vezethet megoldásra két tizedesjegy pontossággal.

by dzsilla | ide: life | 6 komment »
6 komment
6 komment

anyád 😀

fekete retek | 2006. 01. 23. @ 8:53 pm

kurva jó:D

morc | 2006. 01. 24. @ 8:28 am

haha 😀 többen vannak így, hogy mániás depressziójuk lesz a vizsgaidőszak végére, de Te túlszárnyalsz mindenkit 😀 😀 😀

Lizzy | 2006. 01. 24. @ 10:17 am

😀 nekem is tetszik 😀
mejek bundáskenyeret sütnie 😀

dzsilla | 2006. 01. 24. @ 8:30 pm

A paraszti gazdálkodás több területén használt, elsősorban a levágott széna és a gabona összegyűjtésére szolgáló munkaeszköz. 1. szénagyűjtő gereblye, az eszköz elsődleges változata, amely főképp a fej és a fogak méretében, formájában és használatának módjában tér el a többi gereblyétől. Ismert grábla elnevezése is. Feje 60–70 cm hosszú, nehezen hasadó fából készül. A szénagereblye általában sűrű fogazatú; a kb. 10–14 cm hosszú, keményfából készült, egyenes fogakat 3–4 cm-es közönként erősítik a gereblyefej furataiba. Vidékenként változik a széna fogainak száma 8–18 között. A könnyű fából készült 160–210 cm hosszú nyél beerősítése szintén sok táji eltérést mutat. Formai változata: a) egyágú nyél, b) hasított kétágú, c) természetes kétágú, d) kávás merevítésű nyél. A szénagyűjtő gereblyét a talajra helyezve 2–3 m-es szakaszonként húzzák maguk felé a szénát. A munkamódra utal a gereblye tréfás neve: felém rángató. Erdélyben és a Felföldön sokfelé használják az ún. csörgős gereblyét. Ennek fogai nincsenek szilárdan rögzítve a fejben, vertikálisan 1–2 cm-t elmozdulhatnak, s ezáltal követik a talaj kisebb egyenetlenségeit. A szénagyűjtő gereblye eredendően női eszköz, számos vidéken készítette a legény választottjának. Különösen Erdélyből, Kalotaszegről ismeretesek művészien díszesre faragott, feliratos darabok. – 2. A kötetlen kaszás

Berettyói Főparaszt | 2006. 01. 28. @ 12:20 am

majnem olyan jó mint a cikkem 😀

dzsilla | 2006. 01. 28. @ 5:47 pm


Kommentelj!
(kell)
(kell)