Egyensúlyi reál nemzeti jövedelem a kormány figyelembevételével: reál nemzeti jövedelem –> akkor van egyensúly, ha a költségek és a jövedelmek egyformák. a reál jövedelem legkevésbé sem nominális.
A kormány kiadások multiplikátor hatásai: a kormány kiadásait az éves költségvetésből fedezi általában. A kivétel itt is, mint minden esetben, erősíti a szabályt.
Az output rés feltöltése: bizonytalan forrásokból történik, ám a lakosság számára pozitív hatásai alig érezhetők.
A munkanélküliség csökkentése: ??j munkahelyek és iparágak nyitásával történik általában. Intenzíven fejlődő iparágak jelenleg Magyarországon a szerv- és drogkereskedelem, jelentős űrt kitöltve ezzel a gazdaságban. A szezonális munkanélküliséget általában a hó-, illetve az uborkaszezon beköszönte oldja meg hatékonyan.
Az expanziós rés csökkentése: összefüggésben van a mániás depresszióval, de nem egyes emberekre, hanem a nezetre vetítva. Okozói lehetnek pl. puskázás közbeni mobiltelefon csörgés a legnagyobb izgalmak közepette, vizsgáról való elkésés következtében történő első sorba ültetés, íróeszköz teljes hiánya, országos – 10 C alatti hőmérséklet. A rés csökkentésének módja az általános stressz megszüntetése és a gázellátás haladéktalan fejlesztése.
Az inflációs nyomás csökkentése: Általában az árak és bérek szinten tartásával érhető el. Feltétlenül ide tartozik a BKV díjszabás stagnálása is, melyre azonban a közeljövőben igen kevés az esély. A béreknek önmagukban való emelése nem feltétlenül vált ki inflációs nyomást, ezért lehet a nyomás csökkentésének egyik bevált módja. Az árak emelésével és a bérek szinten tartásával viszonylag hamar érhetjük el az ún. agresszív tömegmegmozdulást.
Automatikus stabilizátorok: ilyen pl. a mézes madzag, mely rövid távon nyugtatja a kedélyeket. Elhúzásának legtalálóbb módjait a választási kampányok ideje alatt figyelhetjük meg. Hosszútávú stabilizáció azonban csak valódi engedményekkel és adócsökkentéssel érhető el. Automatikus stabilizáció kategóriába sorolható még az egyhetes zavarmentes napsütés 20-25 C közötti hőmérséklettel.
Költségvetési deficit hatása: általánosságban negatív. A nemzeti mániás depresszió egyik kiváltó okaként tartjuk számon. a költségvetési deficit létrejöttéért felelősök többnyire mindvégig ismeretlenek maradnak. Személyüket úgy leplezhetjük le hatékonyan, hogy alapos körültekintéssel kiszűrjük azokat, akikre a deficit nem gyakorol depressziós hatást.
Export és import hatása a reál nemzeti jövedelem egyensúlyára: A csírájában elfojtott magyar export pozitív hatással lenne a nemzeti jövedelemre, még akkor is, ha az egyensúlyt teljesen felborítaná. Ehelyett a gagyi keleti és a génkezelt nyugati import jelentős károkat okoz a gazdaságban, és nemzeti mániás depressziót okoz.
Kiáramlás és injekció egyensúlya: lényegében az export és import nem létező egyensúlyát tárgyalja a költségvetés figyelembevételével, ezért a feljebb leírtak erre is érvényesek.
Multiplikátor számítása a nyitott gazdaságban: A nyitott gazdaság tulajdonképpen a nyitott kapcsolathoz, illetve ennek súlyosabb változatához, a nyitott házassághoz hasonlítható leginkább. Ahogy ezt a jelenséget a “társadalmi elkurvulás” szófordulattal lehet a legjobban szemléltetni, úgy a nyitott gazdaságot a “gazdasági elkurvulás” fogalmával lehet a leghatékonyabban érzékeltetni. A multiplikátor számítása éppen ezért az elvárt pontossággal nem lehetséges, kizárólag a mennyiség becslése vezethet megoldásra két tizedesjegy pontossággal.
anyád 😀