holnap reggel hatkor megint egy évvel öregebb leszek és bölcsebb is talán.
Nem tudom mekkora lelki törést okoz majd bennem, hogy egy iksszel többet is írhatok majd. ??reg vagyok 🙁

carpe diem

“gather ye rosebuds while ye may
old time is still aflying
and those same flowers that smiles today
tomorrow will be dying”

DPS

Volt:

– osztálytali lájt
– rosszhír meghozás

Van:

– elkámpicsorodás
– hiányzás
– másnap, köhögés
– vendégZ
– birkapörkölt, dobostorta, székelykáposzta

Nincs:

– kedv
– boldog szülinap-elő
– kovászos uborka

Elnézést kérek a késésért, dehát ha eccer nincs kedv, akkor nincs mit tenni.
Főleg ha képfeltöltési problémák is jelentkeznek mindemellé.
Szóval az idei, valószínűsíthetően utólsó indián-nyaralásom, mely albérletfizetéssel (jól) kezdődött igen kellemesen telt. Első ízben elvonatoztam nyugatra, ahonnan autóval folytattam az utamat. Ugye milyen érdekesen hangzik, nos a nyaralkás eme szellemben telt 6 napjából háromon, mikor is, a szokásos semmit csináltam nagyrészt, illetve annál egy kicsit többet aludtam. Csatangoltam a “városban”, virágokat fényképeztem, majdan útnak indultam egy különálló városrészbe, melyet Pusztasomorjának neveznek. Itt időm nagy részét kikapcsolódásként semmittevéssel töltöttem, illetve beprotezyáltak tanuló méhésznek, ahol is azt a mesterséget tanultam, hogy a mesterséges méhviasz hatszögletű sejtjeinek fedelét célszerszámmal hogyan kell eltávolítani. Ez ahhoz képest, hogy bonyolult, és igen nagy odafigyelést igénylő feladat volt számomra,könnyen és gyorsan elsajátítottam attól eltekintve, hogy szerintem a keresztmamáék azóta is ha arrajárnak beleragadnak a méztócsába, amit véletlenül odacsöpögtettem nem szándékosan. Miután tejjel-mézzel folyó kánaánná változatattam a lakást, nem fogjátok elhinni… felfedeztem. Méghozzá ezt. Az, hogy nagy jövő elé tekintő pánk-rokk banda (nem pánk!!), azt a dalcímekből is jól leszűrhetjük (nameg azt, hogy rokon :D), mutatom: “Többre szomjazom”, “Az utca művészete”, “??tszéli kocsma”, etc… Ezenel családi vonásként bevezettem a sörcentrikusság fogalmát, melyet másnap este alá is támasztottunk hőn szeretett unokabátyámmal.
Történt ugyanis, hogy hát születésnapot ünnepeltünk, és én nagyon el voltam ám kenődve, hogy unatkozva maradok. Imi ezen úgy segített vala, hogy átjött hozzám kocsmába indulási célzattal, melyet túltaljesítettünk. Ugyanis mikor már éppen kezdtük jól érezni magunkat és elkezdtünk volna inni, bezárt a kocsma. Nem maradt más, hát meg kellett inni a mama Sangriáját. Az egyedüli dolog, aminek másnap örülni tudtam, az az hogy ezt megörökítettem, ugyanis pénteken semmire sem emlékeztem. A képeket végigfutva azonban azon tűnődtem, hogy mégis jobb lett volna tán a feledés homályába veszni hagyni ama ominózus estét. Nem így történt.
Álljon hát itt a hogyan szeressük a Sangriát testamentuma. Namostan a Sangria egy barátkozós ital. Ennek, meg az előtte levő kábé 6 sörnek és 3-4 kis unicumnak köszönhetően mi is elkezdtünk barátkozni…: kisállatokkal, majdan látván az ő barátságos közeledésüket szintén, ittunk velük: Sangriát. Megölelgettük őket jól , megmutattuk nekik merre van észak, majd elbújtunk mögéjük.
És hogy az öröm teljes legyen, a végén békésen virágot szedtünk mindezek mellé. Kurva szar volt másnap reggel felébredni, lényeg, hogy az utánalevő két nap kárpótolt mindenért, melynek összetevői sajnos nem publikusak. (a Sangriáér is kapni fogok :D)

ki akar velem túrázni jönni kötelező jelleggel?

Na jön a hideg kis férgek, nemsokára megdöglötök mind, nem lesz zümi zümi éjnek idején. Rohatt kis vérszívók.

Istenem, bocsásd meg igen nagy vétkemet, véletlenül close-oltam a décén, de nemes érdekből, s ha a cél mégsem szentesítené az eszközt, tárd hát elém igen nagy tikodat: mérvan az hogy a feltöltési sebesség nagyobb, mint az én letöltésem, oh mondd, miért? Egy sloton vegetálok immáron lassan 3 órája, tartsd meg slotom magányában még vagy 8 órán keresztül kérlek, s örök hálám a tied! Ámen.

***

nem jött össze :/

***

végülis én kurvára ráérek…

***

tartsd meg uram a sebességet legalább 20 KBit/ secundumon, 15 alá süllyedni soha ne engedd!
ha kell szakíts hát meg minden feltöltést ennek érdekében!

(28 KBit! Most ezért 10 percig nem beszélek csúnyán, és 15 percig nem gondolok a szexre :D)

Kedden Balázzsal bementünk a kórházba megnézni egy rendelést, és ismételten IQfájterségbe botlottunk. ??sszefutottunk ugyanis egy nővérkének látszó, ám valószínűsíthetően vécésnéniként dolgozó hölggyel, és feltettünk neki néhány kérdést.
“Jó napot!” – köszönünk
“Jónapot!” -köszön ő zavartan, de mégis
“Elnézést, meg tudná mondani, hogy pénteken ki fog rendelni?” – kérdezem
“Ma már nincs rendelés!” – válaszol kétségbeesve, és az arcára van írva, hogy nem érti se akérdést, se az egész helyzetet
“Igen, tudom, most néztem meg a rendelési időt, de én a pénteki napot kérdeztem” – válaszolom higgadtan
“A Nagy doki vót, ha siet még ott találja az irodában” – mondja csillogó szemekkel, majd csoszogva továbbsiet
“Köszönöm” – mondom lemondóan, majd útközben Balázzsal megbeszéltük az IQfájterség igen tág értelmezhetőségét.

Nemtok kibaszott képes beszámolót írni mert kurva photobucket szar. Maj kitalálok valamit.
Az van., hogy hajjajj mennyit fogok én teljesítménytúrázni az ősszel. Felvettem ugyanis egy c tárgyat ésés, ez a feltétele. De hogy mennyit izzad az ember szaros 2 kreditér, igaz? Na nembaj, végülis szeretek gyalogolni. Végülis minimálisat kell fizetni is, szal nem lesz gáz.
De nagyon sűrűsödnek sulikezdéskor az események… tanárok találnak meg meg iylesmi 😮

Disappear

Lyrics written by James LaBrie

Why, tell me the reasons why
Try, still I don’t understand
Will I ever feel this again
Blue sky, I’ll meet you in the end
Free them, free the memories of you
Free me, and rest ’til I’m with you

A day like today
My whole world has been changed
Nothing you say
Will help ease my pain

Turn, I’ll turn this slowly ’round
Burn, burn to feel alive again
She, she’d want me to move on
See me, this place I still belong
Give chase, to find more than I have found
And face, this time now on my own

Days disappear
And my whole world keeps changing
I feel you here
And it keeps me sane

So I’m moving on
I’ll never forget
As you lay there and watched me
Accepting the end
I knew you were scared
You were strong I was trying
I gave you my hand
I said it’s okay letting go time to leave here
And I’ll carry on
The best that I can without you here beside me
Let him come take you home