Kedden Balázzsal bementünk a kórházba megnézni egy rendelést, és ismételten IQfájterségbe botlottunk. ??sszefutottunk ugyanis egy nővérkének látszó, ám valószínűsíthetően vécésnéniként dolgozó hölggyel, és feltettünk neki néhány kérdést.
“Jó napot!” – köszönünk
“Jónapot!” -köszön ő zavartan, de mégis
“Elnézést, meg tudná mondani, hogy pénteken ki fog rendelni?” – kérdezem
“Ma már nincs rendelés!” – válaszol kétségbeesve, és az arcára van írva, hogy nem érti se akérdést, se az egész helyzetet
“Igen, tudom, most néztem meg a rendelési időt, de én a pénteki napot kérdeztem” – válaszolom higgadtan
“A Nagy doki vót, ha siet még ott találja az irodában” – mondja csillogó szemekkel, majd csoszogva továbbsiet
“Köszönöm” – mondom lemondóan, majd útközben Balázzsal megbeszéltük az IQfájterség igen tág értelmezhetőségét.