az is eszembe jutott még (nem a buszon), hogy elég nehéz manapság kimondottan jófejnek lenni. mert az egy dolog, hogy mondjuk valaki (én) segítÅ‘kész meg “rendes”, neadjisten néha önfeláldozó (többnyire lusta faszfej vagyok, de azt hagyjuk most), hogyha nem tol el jó idÅ‘ben, jó helyen néhány jó poént, vagy nem lógnak róla a haverok fürtben, akkor maximum lúzer, attól függetlenül, hogy jóindulatú vagy szimplán szerencsétlen (balfasz).

nekem gyakran nincs kedvem viccelődni, vagy szóval tartani másokat,  mert általában úgy érzem, túl sok erőfeszítésembe kerül, így inkább a második kategóriába tartozom, de ha jobban belegondolok, ezt csak ritkán bánom.