A suliban minden a régi kerékvágásban halad:
“Azt hogy a maradék ki nem javított dolgozatok eltűntek volna, nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani.”
egyébként ha vége ennek a szarnak (2 hét), akárhogy is legyen, marhasokat fogok gitározni. aztán ha hazajön a mátyás, akkor alapítunk egy pánkzenekart. csak zártkörű bulikon fogunk fellépni, mert a sok suttyó nem méltó rá. azt még nem tudom, hogy hogyan fogunk vele pénzt keresni, de ignite-ot fogunk játszani meg ilyeneket, két gitáron. egyébként mátyás még nem tud róla, de én tegnap a kocsmában már publikáltam a nagy ötleT.
by dzsilla | ide: life | 3 komment »
előfordulhat
énekelni én fogok, és minden szöveg a “nem lehetek valaha” sor különböző ütemhangsúlyos verselése lesz, néha üvöltve, néha melankólikusan suttogva.
a pénzkeresés egyszerű, te vetkőzni fogsz, én meg közben anatómiaelőadást tartok, így az intellektuális sztriptíz-artpunk műfaj megalapítói leszünk.
aztán először bprnr zenekar (bocsánat, produkció) leszünk. utána meg mikor az ortodox rajongóink megharagudnak ránk, mert már nem vagyunk elég untergrundak és egy nehezen előkészített pecsás koncert után összbalhézunk vörössel meg jakabzolival kilépünk a bprnrből (pedig pont szervezésben volt egy nagyszabású buli az ignitetal, “A nagy szembesítés” címen). viszont a pecsás buli megfogja az universalt, és leszerződtet minket, csak épp nevet kell változtassunk, az eddigi Szőkített Hátraolajozott Haj (plakátokon csak SHH) helyett Címertetkó lesz. mert az egyszerűbb, jobban hangzik, és még jobban is skandálható, mikor a koncerten az utolsó Nem lehetek valaha után a megőrült közönség cúgábéért könyörög. persze ekkor már nem adunk cúgábét, mert a hírnév a második TV2-s Mokkás fellépést követően annyira szétvet, hogy Te ráállsz a hernyóra én meg kurvázás közben összeszedem az AIDS-t, és hogy ezt el tudjam viselni én is ráállok a hernyóra, aztán minden koncerten eléggé belőve, néha már nemlehetekvalaha-képtelenül állunk színpadra, és az utolsó számoknál már csak a grúpik nyújtotta orális kielégülésre tudunk koncentrálni. emiatt persze az universal a második lemez után kibasz a picsába, Te a kudarcot és tragédiát fel sem fogva aranylövésben meghalsz, engem meg a szüleim elvonóra küldenek, ahol felakasztom magam kétségbeesésemben, mikor felismerem, hogy MIT TETTEM.
végülis benne vagyok